Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1872

11 lyebbre sülyed; mélyebbre még azon esetben is, ha bár ott az évi középhőmérsék meg sem változnék. így a forróövi területeken, hol a nyári középhömérsék a télitől nem sokban különbözik, a hóvonal nem létezik a 0 foknyi hőmérsékü légrétegben, hanem ama légrétegig merül alá, mely 1-2 fokhyi középhőmérsékkel bir: ellenben Norvégiában, a földrajzi szélesség 60. és 70-ik foka között, a nyári középhőmérsék a télitől nagyban ütvén el, a hóvonal a - 5 foknyi középhőmérsékü légrétegig van fölemelve. Iszlandban és Norvégia belsejében az évi középhőmérsék majdnem ugyanaz; s ime Iszlandban, hol a téli ós nyári hőmérsékek közti különbség csekélyebb mintsem Norvégiában, a hóvonal mintegy két ezer lábbal mélyebben áll. — Minél alantabb vesztegel az örökös hó határa, annál könyben^keletkeznekés terjeszkednek a jegnék, E helyen mellékesen megemlíthető, hogy a mo*t tárgyalt módon, a jegneszaporodás mérvére, mellékes okok gyanánt, az éjegyenpontok előnyomulása s a földpálya középküliségének változatai Í3 folyhatnak be: mert önkint világos, hogy a föld ama félgömbén a tél enyhébb s a nyár hűvösebb, a melyen akkor tél van, mikor a Föld a napközeipontban fordul meg; de meg a másik félgömbön ugyanekkor a téli és nyári hőmérsék közti különbség nagyobbá válik s a hóvonal fölebb emelkedik. Az itt elősorolt érveknél fogva a jegneszaporodás föokául a földpályahajlás kisebbedését tartom; de a mondottakból egyúttal világos, hogy annak növekedésével az eilenkezö állapot áll be: ekkor tudniillik a térítökörok mellékén a középhőmérsék mélyebbre —, a sarkkörök táján magasabbra száll; akkor amott a vizpárolgás csekélyebbé, emitt pe dig a nyár hevesebbé , a tél hűvösebbé válik, s a hóvonal fölebb emelkedik. Ily viszonyok közt az idő folytával megszaporodott jég- és hótömegek nagyobb mérvben enyészni kezdenek; vagyis a jegneolvadás kora áll be, s oly földterületek, a melyekről az ekképen keletkező viztömegek le nem folyhatnak, szükségképen az özöny színhelyeivé válnak. Jelenleg, a földpályahajlás kisebbedése miatt, a jegneszaporodás korszakában élünk; melyet azonban, ha majd amaz nagyobbodni fog, a jegneolvadás ideje váltand föl. A földpályahajlás ilyszerü lengése azon idő óta, a melyben a Föld belsejéből a fölületre hatoló hő, a Naptól jövő meleghez képest, jelentéktelennek kezdett mutatkozni, már többször fordulhatott elő : minél fogva nem lehetetlen, hogy ajegneszaporodás és olvadás korszakai az előbb emiitett idő óta már többször váltakoztak; s csakugyan a földtan terén nagy tekintélyű szaktudósok önmaguk tapasztalatának nyomán állítják, *) hogy nemcsak a harmad- és másodkori üledé») Die G«ologie der Gegenwart von B. v. Cotta, II. kiad, 348, lapon,