Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1872

12 kes közetek különféle rétegeivel, hanem még a kőszén- és sziluri kép­lettel is egykorú jegneszaporodások nyomaira akadtak. Ezek említésénél szükségképen keletkezik bennem azon sejtelem hogy ha majd egykor a csillagászod a földpályahajlás százados háborai­nak törvényeivel kellőleg megismerkednek; s a földtan ápolói az egy­mással váltakozó jegneszaporodások és olvadások számát és viszonylagos korát kikutatják: akkor talán a földfejlődés egyes korszakainak időtarta­mai is meghatározhatókká válnak. Egyébiránt, midőn a földpályahajlás kisebbedését a jegneszaporo­dás föokául tartom, önkint megengedem, hogy vannak mellékes okok is, melyek , a mint a főokkal egybevágólag vagy ellenkezőleg működnek, a jegneszaporodásnak helyenkint nagyobb vagy kisebb mérvet kölcsö­nöznek : s épen ezért nem csak ama körülménynek, hogy a földpálya­hajlás minimuma nem mindenkor egyenlő , hanem egyúttal a mellékes okok működésének is kellene tulajdonítani ; ha a jegneszaporodás kü­lönféle jégkorszakokban különféle mérvűnek mutatkoznék ; aminthogy az Alpesek térkörén, Morlot tapasztalata szerint, az első jegneszaporodás valóban nagyobb mérvű vala a másodiknál. Hollósy J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom