Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1872
10 De általában véve is, Meech *) számolása szerint, a iO ezer év előtti időhez képest, a mikor a földpályahajlás 1 fok- és 15 perccel nagyobb vala, jelenleg évenkint csekélyebb hősugár-mennyiség esik a Naptól a Föld 50. szélességi fokára 0.68 egyenlítői nappal, 60. „ 2.11 70. „ „ Ő.52 „ „ 80. „ „ 7.18 -„ „ 90. „ „ 7.64 Althaus szerint a Nap a Földre 24 óra alatt annyi hösugarat bocsát, a mennyi mintegy 92 billió köbmeternyi jégtömeget képes megolvasztani : jelenleg tehát, az imint mondottaknál fogva, a hideg övben- s a mérsékeltnek némely részében is - , évenkint kevesebb jég olvadván, a jégtömegek és jegnék szükségképen szaporodnak ; s ezt tanítja a tapasztalás is. A normannok, köztudomás szerint, mintegy 800 év előtt s a később századokban is, Grönlandba szabadon hatolhattak; holott utóbb emennek keleti partjai, a jéghegyek szaporodása miatt, megközelíthetlenekké váltak. Ugyanott, az éjszaki tájakon, a hótömegek szaporodása még most is oly szembetűnő, hogy Rink azt minden nehézség nélkül észrevenni képes vala. Sartorius szerint Iszlandban egyik jegne a tenger partjai felé olyannyira terjeszkedett, hogy jelenleg már csak igen szük út választja el azt a tenger vizétől; s az ottani lakosok mindinkább hajlandók, eme földterületöket a közlekedés nehézsége miatt, két külön kormánykerületre osztani. 0) A mint láttak , a csekélyebb pályahajlás a hideg és mérsékelt övön a tavaszi és nyári középhőmérséket alább szállítja: ennek ellenkezője történik ott az ősz és tél idején; mert például a téli napállás alkalmával azon övök mindegyik pontjára, a Nap déli elhajlásának csekélyebb voltánál fogva, a hősugarak annál kevesbbé rézsútosan esnek, s a legrövidebb napok mindenütt annál hosszabbak , minél kisebb a pályahajlás : s így van ez, habár nem mindenkor egyenlő mérvben, az ősz és tél egyéb napjain is; minek következtében az őszi és téli középhőmérséknek szükségképen kell emelkedni. De a kisebb pályahajlás, épen'ezen körülménynél fogva is, képes a jegne szaporodást előidézni. Ugyanis a lebtani észleletek váltig tanúsítják, 4) hogy minél csekélyebbé válik valamely helyen a nyári és téli kozéphőmérsékek közti különbség: az öroköB hó határa, vagy rövidebben a hóvonal annál mé*) Lehrb. d. Met. v. Sckmid. 123 lap. 3) Gumprecht, Zeitschrift für allgemeine Erdkund?. II. köt. 177. lapon. ») Physisch-geographiflche Skizze von Island. 1847. 17. lapon. *) Lásd példAul Müller „Lehrbuch d*r kosmischcn Pbyeik" cimü müvének 3Í4. lapját.