Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1858

Magyar nyelvészeti értekezés Közli Gulyás Elek. Grammatica: „necessaria pueris, iucunda senibus, dulcis secretorum comes, et quae vei sola omni studiorum genere plus habet operis quam ostentationis. Ne quis igitur tanquam parva fastidiat grammaticae clementa, — interiora velut sacri huius adeuntibus adparebit multa rerum subtilitas, quae uon modo acuere ingenia puerilia, sed exercere altissimam quoque eruditionem ac scientiam possit." Quint. Inst. Orat. 1. 4. A nyelv tökélyeiről. "Valamint minden dolognak, úgy a nyelvnek tökélyességét is abból Ítélhetni meg legbiztosabban, váljon alkalmas-e azon cél eszközlésére, melyre rendöltetett. A nyelvnek vagy is beszédnek pedig mi más lehetne célja, ha nem az, hogy mások a mi gondolatainkat, érzeményeinket, vágyainkat, — melyeket szavak által fejezünk ki — minden tétovázás nélkül felfogván, megértsék: vagy is azt gondolják, azt érezzék ök is, a mit mi gondolunk, érezünk ; s ezek nyomán aztán mind akaratban, mind ügyekezetben velünk szövetkezzenek, öszmunkáljanak. Más célja a beszédnek nem lehet elannyira: hogy jeles nyelvtudósunk Fogarasi János szerint: „a Talleyrand-féle élcek — miszerint a beszéd arra való, hogy általa gondolatainkat eltitkoljuk — megcáfolást nem is érdemelnek." L. Magyar akadémiai értesítő 1858-iki VII-ik sz. 334. 1. Már e végre megkívántatik, hogy a nyelven, melylyel élünk, bármi gondolat, bármi eszme vagy érzelmi mozzanat megnevezhető, s kifejezhető legyen. A nyelvnek ezen első tulajdonát bőségnek vagy gazdagságnak