Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1856

8 jeszteni, oly sajátságai voltak Guzmicsnak, melyek határtalan tiszteletre, s bizalomra gerjeszték számtalan tanítványit — mert majd két harmada a szerzett tagjainak veve részt szellemteljes oktatásaiból — kiknek sziveiben ily jeles férfiúnak, s tudós tanárnak emléke elfeledhetlen, halhatatlan leend." Mg egy részről a hittudományt hirdette tanoncainak, más részről őrszemmel kisérte az akkor már szép gyarapodásnak indult magyar irodalmat, s ösztönöztetve saját munkássága által, majd folszólitatva a nagy tudományu Horváth Istvántól üres óráit a magyar múzának szentelé, s kisebb kötött és kötetlen cikkek után terjedelmesb értekezésekbe is ereszkedék. Nem volt folyóirat vagy zsebkönyv, melyet dolgozataival nem becsesített volna. Különös figyelmet ébresztett a Tudományos Gyűjteményben megjelent értekezése 1822, 8. köt. „A nyelvnek hármas befolyásáról az emberisítésébe, nemzetisítésébe és hazafiúsításába." Emberisül az ember a növelés által, ennek pedig közege a nyelv. „A nyelv vezeti az embert a természet és az emberiség templomába, és behelyezi azokba a viszonyokba, melyekhez tartván magát ember és boldog ember fog lenni." — (Tud. Gy. 8. k.) A nyelv az ember nemzetisítésébe is befoly. — Valamint arc- és testalkatba: ugy van benyomva minden nemzetnek sajátszerű bélyege annak nyelvébe is; s ama külön szerű szinezet, mely minden nemzet szellemén s szellemnyilatkozásain fölismerhető, teszi, hogy mireánk is mint nagylelkű, büszke, vendégszerető, s ha örülni akarunk sirva vigadó, komoly keleti fajra ismernek. A nemzeti nyelv hanyatlásával hanyatlik e nemzeti jellem is, vesztével pedig odavesz maga a nemzet is. Azért dörög Berzsenyink ama nevezetes ódájában a magát elfeledt nemzethez. — Jó, valódi hazafit is csak a nemzeti nyelv képezhet — honfiusíthat. „Ha nyelv ismerteti meg az atyát gyermekivel, és az ártatlan gyermeki szeretetnek nyelv ad folyamatot; hát a hazát is csak nyelv ismerteti meg fiával, és annak szeretetére csak nyelv fogja ezt serkenteni." (U. o.) És pedig minden egyéb nyelvek fölött a nemzeti Melynek bája picin csecsemőt anyjának ölében Nyájasban ringat s szól férfi kedélyhez erősben Minden egyéb hangnál . . . miként koszorús Czuczoruuk énekeié. E jeles értekezés ébresztette fel Kazinczy figyelmét és tiszteletét Guzmics iránt, s ennek nyomán fűződött köztük ama gyöngéd baráti viszony, melyet csak a halál szakíthata szét. Az egyházaért és honaért egyiránt lángoló pap és honfi, minden követ megmozdított, hogy azoknak érdekeit s virágzatát előmozdítsa. Lelke elkeseredésében látta mint szaggatvák szerte külön hitfelekezetek által a törekedések, a vonzalmak aranyszálai, mint fordulnak egymás ellen az ugyanazon anyahonnak vallásilag meghasonlott fiai, kiknek inkább testvéri ölelkezés- és vállvetéssel kellene a hon jólétén fáradozni — mint zilálja szerte az érdekeket épen azon sz. tárgy — a vallás, mely más szerencsésb nemzeteknél oly jótékonyan, a nemzeti jólét oly szemlátomásti gyarapodására forrasztja és tartja össze a szíveket és elméket. Azért villantotta fel az eredményeiben roppant horderejű eszmét a — vallási unió eszméjét, kiadván 1824 a „vallási egyesülés ideájának és a római kath. és protesz-