Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

5 bukta elé, mert Europa uralkodóinak nagyobb része fogott fegyvert Maria Therezia ellen, ki pénz, seregek, és frigytársak nélkül elszigetelten álla mint martalék a martalóczok ádáz csoportjainak minden kegyelet nélkül odataszítva. Bajorország szövetségese, a 85 éves Fleuiy bibornok akarta a riadót először Austria ellen megfúvatni, de Káról Albert bajor fejdelem sietett igényeit fegyverrel kivívni, annál is inkább, minthogy a franczia udvar részéről a császári korona számára biztosítva vala. Ezen igéret varázsától elkapatva azonnal Passau felé irányzá seregének elődandarát, mert e várost tartá terveinek létesítésére legnyomósabbnak, melyet aztán el is foglalt; ezután egy franczia sereg által gyámolítva Enns fölötti Austriába ronta; Linzben annyira kedvezett neki a szerencse, hogy a rendek neki mint austriai főherczegnek a hódolatesküt is letették. Egy másik franczia sereg meg Maillebois tábornagy vezénylete alatt Westphaliába rontott, s e tartományt folytonos rettegésben tartotta, mire az országrendek semlegeseknek nyilatkoztaták magukat, sőt maga II. György, angol király, mint hannoveri választó lekötelezé magát, hogy Maria Thereziának, mint német fejedelem, semminemű segélyt sem fog nyújtani. II. Fridrik szinte e kedvező időpontot liasználá föl, hogy Brandenburg régi igénveit Brieg-, Liegnitz és Wohlau sziléziai herczegségekre nézve, — melyek bizonvos öröklési szerződvény következtében a piasttörzsnek kihalta után, már 16Tő-ben Brandenburghoz tartoztak, de akkor a császár hatalmába kerültek; nemkülönben Jägerndorf herczegségre is (melyet János György anspachi őrgróf, a pfalzi Fridrik pártliive vesztett el) — érvényesítse. Maria Therezia sem késett Fridiiknek megizenni. hogy Szileziát utolsó csép véréig védelmezendi, követének pedig Götter grófnak azon parancsot adta, hogy Bécsben 24 óránál tovább egy perczig se tartózkodjék. Erre Fridrik az első sziléziai háborút megkezdette. o Még megsem érkezett a porosz követ Bécs székvárosba, midőn Fridrik. hogy követelésének a kellő nyomatékot megadja, 40,000 harczos élén Szileziába nyomult. Ezen népjogellenies megtámadás egyébiránt, magánál a porosz udvarnál is oly titokban tartatott, hogy Beauvun őrgróf, kit XV. Lajos Berlinbe küldött a királynak trónra léptekor a szokott üdvkivánatot megvinni, midőn a porosz hadsereg első mozzanatait szemlélné, nem tudta légyen, valljon Austria vagy Francziaország* ellen vannak-e irányozva '? Miután pedig Maria Therezia tagadó válasza tudomására esett, álczáját (masque) azonnal letette, s az ütközeteket megkezdette. Fridrik teli pénztárral (70,000,000) és 80 ezer válogatott,