Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

9 többieket pedig egy jeles mümalom *) hajtására származtatván; ugyanitt emelkedik a hévviz tava fölé valóban ritka építészeti művészettel, ugyan a főkáptalan által ujabb korban épített, s gránit járdával körül vett pompás ,,Fürdő vendéglő"- is. — Noha Esztergom egyéb helyein, jelesen szőlőhegyi pinczékben is, mutatkoznak keserüviz-források, legjelesbek még is azok, mik Sz. Tamás hegyéből szivárognak; jelenleg a Siliulszkyféle legkeresettebb. Az érseki város területe 96 hold; lélekszáma körülbelül lOOO-re rug. Szent Tamás (Thomasberg) Bél Mátyás szerint Rácz város (9}atgen|iatt **), s csakugyan lakosai a törökök alatt törökök ésráczok valának, s még idétte rácz kereskedőkkel teljes ***), utóbb a keresztény harezosok által annyira megíogyasztattak, hogy e város a vár visszavételével laktalan val.i. Rákóczy mozgalmainak legyőzése után kezde népesb lenni. Különben is Sz. Tamás a különféle harezok korszakaiban, különösen az ősvár ostromlásaikor mindig kitűnő szerepet játszott ****). Előkori lakosait az úgynevezett udvarnokok tevék, mint Imre királynak Jób esztergomi érsek idejében kelt adományleveléhől tanuljuk. Szent Tamáshegy tetején hajdan hasonnevű prépostság létezett nyolez kanonok társulatával; ez épület utóbb a törökök által védkastélylyá alakítatott át, a prépostság pedig s a kanonoktársulat később a főkáptalanba kebeleztetett. Van itt egy Sz. István tiszteletére emelt kápolna, melyhez 12 szegény eltartására alapított kórház csatlakozik. A hegyen épült kápolnába vezető szentkeresztut regényesen szép, s a buzgó, különösen bucsus néptől tömegekben látogattatik. — Lakosai e városnak, kivévén néhány izraelita kereskedőt (kik itt sinagógával is birnak), többnyire napszámból élnek. Területe Szent Tamásnak 199 hold, lélekszáma körülbelül 1600. Szent György mező (Georgenfeld) nevét Sz. György vértanú zöld mezejétől czimzett prépostságtól nyerte. Keletkeztet Sz. Istvánnak köszöni; prépostsága s négy lelkésze volt, míg a tatár s Trenchini Máté elenyészteték, de Telegdy Csanád esztergomi érsek bőkezűsége által 1337-ben nemcsak korábbi fényét nyeré vissza, de a prépost mellé nyolez kanonok is alapítványoztatott. A törökuralom pusztításai után a prépostság s kanonokai a főkáptalanba olvadtak be. — Dunára néző lejtjei jó bort teremnek; legjobb a zamárhegyi. Lakosainak száma körülbelül 1600—1700-rarug. Kies fekvésű s fákkal ellátott sírkertje figyelmet érdemel. — De szóljunk már Esztergomnak fónevezetességéről, mely nemcsak a drága honnak, hanem a minden nagyszerűt méltányolni tudó külföldnek is figyelmét méltán magára vonta s folytonos feszült, várakozásban tartja. A városnak, mely büszke komolysággal nézi talán ezer évek óta az alatta méltóságos csendben folydogáló szőke Dunának habjait, századok zivatarainak dúló viszontagságaitól megviselt romjai közöl látjuk emelkedni a nagyszerű szentegy házat, mintegy az ormon és körülötte vérengzők bűneiért bemutatandó engesztelő áldozatok jeles oltárát, mely az alatta lerohanó gőzösöknek s az alig egy óranegyedre a folyam túlpartján elrobogó gőzvonatok utasainak tájszemlélve legelő szemeit mintegy levarázsolva vonja magára. Eme fönségében nagyszerűségével megható főegyházát a magyar egyháznak akarjuk még röviden leirni. — Hogy ez ősvár már Sz. István korában birt főegyházzal, Bonfin f), Oláh s más történetirók bizonyítják, s azt Sz. Adalbert tiszteletére epítettnek vallják. Valljon ez vala- e egyszersmind az egyház, melyben Sz. István megkereszteltetett, bizonyossággal nem mondhatni. A sötét homályba burkolt történeti *) leégett f. é. jul. 2-án — **) Comp. Hung. — ***) U. o. ****) Istvánffi Regn. Hung. Hist. pag. 116. b. és 407. a. b. f) Rerum. Hung. Decades I. — ff) Hungaria pag. 32.