Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1855

10 töredékekből okoskodva még is gyanítjuk, miszerint gazdag és ékes lehetett az, de Zéchy Dénes érsek idejében már oly elhagyatott állapotban, hogy azt az 1449ben tartott egyházi tartományi zsinat újraépítetni elhatározá. A roppant költségek a püspökök - s tehetősb egyházi és világi nagyoknak is pénztáraiból pótoltattak, s a nagyszerű épület négy év alatt már tető alatt állott, s a későbbi érsekek, különösen Vitéz és Bakács által annyira diszesítetett, hogy I. Ferdinand alatt Velius azt „augustuin revera templum"-nak nevezé ; különösen az egymást üző liarczi zivatarok alatt is épen maradt Bakács-kápolna csadáltatott, mint melynek falai „ex porphyretico lapide"- — „summa laquearia laminis inauratis, cum coelatura mirabili tectum sustinebant argentatis tegulis conchae instar l'abre factum" *). Azonban a kül- és belharczok iszonyú dúlásai a magyar áldornagyok és világi vallásos főurak kegyeletes áldozatainak ime drága emlékét is leronták, főleg 1543-ban Szolimán azt az ostrom alatt kérlelhetlenül halomra omlasztá, s romjainak négyszögű köveiből védvárat építete. Ez évtől 140 éven át a vár török uralom alatt nyögött, s valóban „desolatione desolata fűit!". — Széchenyi György érsek 1695-ben az esztergomi és budai vár fölépítésére 180,000 ftot hagyományozott végrendeletileg. Gr. Barkóezv Ferencz érsek pedig d. e. Mária Terézia királynénktól a várral megajándékoztatván, mindent elkövetett, hogy a harczviszályok miatt innen Nagyszombatba átvitt lokáptalant eredeti helyére visszahozza, s az egyházak romjaiból újat építsen; de tervét bekövetkezett halála teljesedésbe vinni nem engedé. Rudnay Sándor bib. hg. prímásnak jutott a szerencse afőkáptalannak 277 évi távollétutáni visszaállítása után a nevét örökítendő basilika építését megkezdeni, mely b. e. Kopácsy József hg. primás alatt erélyesen folytattatván : most dicsőén kormánykodó Nagykéri Scitovszky János, bib. érsek s magy. ország hg. prímásának rendkívüli áldozatai, s kimeríthetlen gondjai következtében hiszszük, miszerint habár a délkeleti torony egészen nem is, de maga a basilika, különösen annak belseje pár hét múlva tökélyetesen elkészülend, s még ezidén fölszenteltetni, s a sóvár kebellel abban a mennyei kegyszerekben mielébb részesülni óhajtó helybeli, sőt egész magyarhoni hivek örömére mint nyilvános imahely, megnyittatni fog. — Mennyire korlátolt terünk engedi, lássuk a kath. magyaregyháznak emez ékes jegyesét teljes szépségében. Mindenek előtt tervét ezen főegyháznak Pakh építész kezdé, de ennek halála után Hild Károly pesti épitész az eredeti tervtől eltérő többszerü módosításokat tőn. — Építése kezdetével az alapkőbe talléralaku emlékpénz téteték, melynek hátlapján Rudnay arczélben (en Profil) vala látható. Területi nagyságát illetőleg: az egyház szélessége 336', hossza az oldalához csatolandó primási lakkal 660', magassága 61'. Előrészét 10 corinthi oszlopon, s 26 pilasteren nyugvó homlokzat ékítendette az eredeti terv szerint, mely azonban már módosítatott; a szögrészekhez pedig kiszökellő tornyok csatlakozandnak. A dunai homlokzatot 4 pilaster ékíti, s e fölirat: „Quae Sursum Sunt, <)uaerite". — A középen emelkedő, s tizenkét félkörű ablakon világot nyerő, rézfödelü kúp 250' magas, s átméretben 82'-nyi benső világossággal, 18'nyi gerendázat alatti, 30' magasságú, huszonnégy oszloptól környezve. A kúp talapján a négy evangyelista szobra áll. Magát az egyházat a lapos tető magasságában folyosó és számos szobor környezi. A dunai oldalon a fölirat fölött Sz. Péter és Pál apostolok, Sz. István s László királyaink l8'-nyi magasak. A melső részen a Hit, Remény, Szeretet csoportozatban más szobrokkal, *) Velius de hello Pannon.