Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1853

8 kérdések miatt meghűlt, a' békét föl is bontotta; háborúra kerülvén a' dolog Ottokár 1^78-ban Morvamezején kezdé meg a' halálharczot, mellyben ö koronáit, 's életét vesztette, Rudolf pedig a' habsburgi háznak hatalmát alapította meg. A

1 harcztéren maradt Ottokár királyi mezétől egészen kifosztatott úgy, hogy Berchttoldsdorf Henrik, tulajdon üngével vala kénytelen a'haldokló királyt elfödni. Rudolf hallván Ottokár szomorú sorsát, azonnal parancsot adott élte megmentésére, hiilt hullája fölött pedig őszinte könnyüket hullatott. Rudolf a' csatatéren maradt Ottokár' tartományaiból az utóbbi fejdelem' fiának Venczelnek csak Cseh-, és Morvaországot szolgáltatta vissza, Austriát, Steiort, Korontánt és Karnótot pedig, mivel a' birodalmi herczegek úgy is nagyon hatalmasok voltak lií>2-ben tulajdon fiainak Albert- és Rudolfnak adományozta. Később 12>5-ben fiai' kérelmére, Menyhért tiroli grófnak az előbbi háborúban tett szolgálatiért Korontánt adá hűbérül. Rudolf, hogy ezen nagy diadalának emléke örökre fönnmaradjon, a' tulni sz. kereszti apáczazárdának veti meg alapját, 's azt a' gronaui uradalommal, és tetemes jövedelemmel ajándokozza meg. A' nyert diadal mind Csehországra, mind jövendő uralgóira nézve igenis gyászos hátrányokat eredményezett. Reményeik, miszerint államaikat talán egykoron nagyobbítandják, örökre füstbe enyésztek. Setét fellegek nyomultak most és pedig minden oldalról Csehországnak láthatárára. Alig szárnyalta be Csehország bérezés határait az elvesztett ütközet és Ottokár'halálának hire, minden arezon rémülés és zavar ütötte föl romboló sátrát. Rudolf innentul nem sokat habozott, hanem hogy ügyét minél hamarább rendbe hozza, Csehországnak indult. Hoszszú útjában mind maga mind serge sokat vala kénytelen nélkülözni. Szomjában csaknem egész tábora oda lőn, és sehol, bár az egész vidék szemle alá vettetett, forrás nem vala lelhető, végre az isten egy utast külde hozzájok, ki előbb maga is katona lévén, azon a'helyen, hol Rudolf tábora sinlett nagy tájismerettel dicsekvett. Daczára mindennek csak nagy fáradság után akadhattak az annyira óhajtott forrásra. A'jó utas mindjárt sisakába merítvén, legelőször is Rudolfnak akará szomját lecsillapítani. Azonban milly nagy lőn mind az utas mind az egész sereg' bámulása, midőn Rudolf sziveket átjáró szelid szavával igy szóllott: „Meine Treuen! Ihr habet alle für mich gefochten, so will ich nun auch für euch alle dürsten; darum labe du dich selbst, oder andere fromme Gesellen ; dieses Wasser aber schütte lieber aus denn ich will vor dem Geringsten unter euch nichts voraushaben." Igy tett Rudolf, épen olly szépen és nemesen, mint egykor a' világbámulta Maeedoni Sándor. Most Morvaország' elfoglalására csak egy pillanatnyi idő kívántatott, 's nemis időze itt Rudolf, hanem Iglaun keresztül Csehországba ment át. Collinnál bukkantak egymásra az ellenséges hadak. Azonban a' vezéri tárczát vivő eszélyes Brandenburgi Ottónak szüntelen cm léjében forgott még a' hatalmas Ottokár' sorsa, 's ennél sokkal mérsékeltebb is lévén, korántsem akarta Csehországot a

1 szeszélyes hadiszerencse bizonytalan koczkájának áldozatul vetni. Itt ismét egy gyöngyjellemvonására akadunk Rudolfnak. Ugyanis alig tette lábát a' csehek' földére, a' csehnagyok őt először titkon, azután nyilván is a' csehkoronával kínálták meg. A'szerény császár az illyféle kitüntetéseknek soha sem levén barátja, diadal jogával élni nem akart, haneminkább mérsékelt békeegyezményekbe bocsájtkozott Ottóval. Megtörténvén a'békepontokra nézve az egyezmény. Hosszú Ottó, brandenburgi őrgróf lön az ifjú király' gyámatyja, mire mind a' kettő Rudolf által elismertetett. így minden rendbehozatván, a'