Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1853
9 császár minden tétova nélkül kimondotta, hogy ő kész Csehországot örökre elhagyni, de Morvaországot, hadiköltségeinek kárpótlása fejében, 5 évre megtartja. Miután az ügyek Austria és Csehország közt illy szépen, békésén levének elintézve, a' két ország közt még jövőre is a' legszorosb, kölcsönös kötelékek keletkeztek. Ennek tanubizonyságaul Rudolfnak, a' császár másodszülött fiának Ágnes herczegnö, Ottokár 1 leánya jegyeztetett el; a' császár leányai pedig: Judit és Adiga az ifjú cseh királynak, és Kis Ottónak a'brandenburgi határgróF fivérének igértettek oda. Rudolf miután jótékonyságát minden nyomon éreztette, 's ezen királyság' koronájának vároinányát utódaira nézve biztosította volna, Bécsbe tére vissza diadalmasan, 's a' város lakói által határtalan örömtapsokkal fogadtatott. Sokkal könnyebb szerrel szabadult meg Rudolf, másik vetélytársától, Alfons ellenkirálytól. Ez utóbbira nézve sokat tőn a' római pápa is, ez t. i. hálaadásból a' császár' ragaszkodásaért, kiközösítéssel fenyegette Alfonsot, ha a' német koronáról tiistint le nem mondana; mire Alfons engedett a' pápa' igazságos kívánalmának. Rudolf innentűl főfigyelmét állama' belügyeinek szervezésére fordította. Legelőször is szerzeményeit erősítette meg kiilellenscgei ellen győzelmek és . szerződvenyek által, azután a' birodalom' szabadsága-és javainak visszaadásával a' császári hatalmat szilárdította meg, az országosbéke' helyreállításával pedig a' törvénytelenségnek vete véget, melly a' kereskedelem, műipar, 's az erkölcsi, és szellemi képzésre nagyonis nyomasztólag hatott. 0 tette Svábföldet ismét független birodalmi tartománynvá, de ura is maga lön neki, Nürnberg, Mainz, Würzburg, Erfurt és Speier városokban öt izben hirdettette ki a' belbékei parancsot, magában Thüringenben 66 rablóvárat romboltatott lc, a' haramiacsoportokat és rakló lovagokat megfenyítette. A' rendet és jogot megalapítandó, maga járta be egész birodalmát, 's miután a' feleket a' legnagyobb türelemmel kihallgatta volna, azonnal kimondá a' végitéletet, és pedig olly bölcsen, hogy méltán élő törvénynek neveztetett. Ezen gondoskodások mellett, mellyeket Németország' belügyei annyira igényeltek, azon volt Rudolf, hogy a' birodalom jogait az idegenek is tiszteletben tartsák. így a' többi közt savoyai grófot, ki Schweizban nem egy német birodalmi hübért loglala le maga számára, fegyverrel kényszerité azoknak visszaadására; ügy nemkülönben Ottó, felsöburgundi gróf is, ki Francziaország'segélyére támaszkodván, a'német birodalom iránti hűbéri kötelezettség alól magát kivonni iparkodott, fegvvérei'sulyát érezvén, további ellentállásról nem is gondolkozott. Ennyire törekedett a' jó fejdelem élte' egész folyama alatt az ország' javát előmozdítani még a' halál is ily nemes 's a' birodalom'üdvére irányzott működésében éré öt utói. t. i. midőn fontos honiügyben Speierbe akarna utázni, Germersheimban 1291-ben őszelő 3(>-dikán zárta be a ritka lelki erényekkel diszlő Rudolf, élté' utósó perczeit. Béfejezésül szolgáljon Rotteck' nyilatkozata Rudolfról: Also verdiente Rudolf den schönen Nahmen : „Wiederhersteller des Vaterlandes." Seit dem Städteerbauer Heinrich hatte den heiligen Beruf des Königs Keiner so treu erkannt wie Er, der da sich aufgestellt erklärte, „Frieden und Recht zu schirmen, unter allen die köstlichsten Gaben des Himmels." Vinczc Paulin.
