Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR - Horváth Béla - Képviselő-választások - Esztergom város ügyei

232 Esztergom vármegye őstörténete. 446 Fehér Gyula dr.-nak. az egyesűit ellenzék álláspontja tolmácsolójának javaslatát. E szerint a vármegye a miniszter rendeletét törvényesnek el nem ismeri, az ellen az országgyűlésnél feliratilag keres orvoslást. ,,A mennyiben periig az imparlamentáris és alkotmányellenes kormány az országgyűlés törvénytelen elnapol tatásával a jogvédelem ezen törvényes eszközétől a vármegye közönségét megfosztja és ugyanazon tényével az ezért való felelősségre vonást is lehetetlenné teszi : a vármegye törvényhatósági bizottsága megállapítja, hogy a belüg miniszter fenti rendeletével és végrehajtásának sürgetésével a nyers erőszak terére lépett. Mivel pedig a vármegye törvényhatósági bizottsága az alkotmány védelemnek rendelkezésére álló törvényes eszközeit kimerítette, az erőszakkal szemben erőszakot állítani pedig ezélra vezetőnek nem tartja, de ahhoz megfelelő erővel nem is rendelkezik, az alkotmányvédelemnek törvényes alapon való tovább folytatását a vármegye hazafias közönségétől várja, mivégből felhívja ezen közönséget, hogy megmaradván a passzív ellenállás törvényes alapján, úgy miként eddig tette, országgyűlésileg meg nem szavazott adót önként be ne fizessen, és a katonai szolgálatra önként ne jelentkezzék." Ezzel megengedte a tisztikarnak, hogy helyén megmaradhasson. A vármegyei tisztikar különben a következő napon az alispáni hivatalban Perényi Kálmán dr. alispán-helyettes elnöklete alatt ülést tartott, a melyen egyetértve elhatározták, hogy a vármegyei közgyűlés kívánságára megtartják hivatalukat, ds csak addig, míg a kormány a törvénytelen rendeletek végrehajtását nem követeli tőle. S?m az adó, sem az újonczok beszolgáltatását a, sem más törvénytelen rendsiet végrehajtására nem vállalkozik. Ha pedig az mégis bekövetkeznék, hogy a kormány erőszakkal követelné, az egész testület lemond állásáról. Szerencsére nem került sor rá s a vármegyében ezentúl nem is volt nagyobb vihar. Csöndesen élték át a következő nehéz fél esztendőt. Inkább társadalmi meglepetések érték a vármegyét. B. Szabó Mihály, a jeles tehetségű s a vármegye utóbbi két évtizedében igen szép szerepű vm. főjegyző elfogadta deczember elején az alkotmány ellenes kormánytól a lionti főispáni kinevezést s ezzel sajnos, erkölcsi halottá lett szülő vármegyéjében is. A deczemberi közgyűlés szigorú ítéletet mondott fölötte. Ugyanez ülésen nemcsak az alispán, hanem a főjegyző helyetteséül is Perényi Kálmán dr.-t nevezte ki a főispán. Az 1906-ik év a passziv ellenállás nyomott hangulatával kezdődött. Végre elkövetkezett a fordúlat : mikor már erőik fogytán voltak az összes küzdő felek : a nemzet, a kormány, a koaliczió és maga a király ; az országnak amúgy is gyönge lábon álló ipara, kereskedelme pangott, a közmunkák szüneteltek. A lelkek is belefáradtak már az örökös válságba s az egész vármegye örömmel érte meg a húsvétot, a kibékülés nagy ünnepét. Az új idők általános megújhodást hoztak. Az új kormány kinevezésével megszűnt a főispán, Horváth Béla bizalmi jellegű állása is. A vármegye már április közepén új főispánt kapott Gyayay Pál fejérvárinegyei földbirtokos személyében. Május 5-én iktatták be az új főispánt nagy ünnepségekkel; a vármegye egész közönsége örömmel üdvözölte a régi parlamenti ellenzék kiváló tagját, a ki nagyszabású beszédében így körvonalazta a lezajlott harczot : „Történelmi nagy időket éltünk át. Mindnyájan éreztük, és láttuk, hogy 400 év óta szemben álló nagy erők mérkőztek újra. Egyfelől a nemzeti akarat viaskodott történelmi jogainak visszaszerzéseért, másfelől Ausztria anyagi érdekeit védelmező összbirodalmi politika küzdött kisajátított jogaiért." Beszédében a kuruczkor szellemét idézte s olyan munkára hívta föl a vármegye közönségét, mint a hogy Esztergom alatt a kuruczok süvegben hordották egybe a vezéri sátor dombját. így kell dolgozni a vármegye jövő dicsőségének dombja építésén ! S a vármegye, a békés és munkás időkben, a melyek azóta lefolytak, valóban így dolgozik és épít. A főispán vezetése alatt a vármegye kiváló tisztikarával, a mely a május 23-iki közgyűlésen alakúit újjá. Alispánná egyhangúlag Perényi Kálmán dr-t választották, a ki nagy érdemeket szerzett már a vármegye közigazgatása terén épen úgy, mint a vármegyének igazság és humanitás kettős szempontjától irányított vezetésével. Főjegyzővé Pongrácz Kázmért, I. aljegyzővé Palkovics Lászlót, főszolgabíróvá Pisuth Kálmánt választották meg. Es a vármegye azóta munkás életet él s fokozatosan előre jut a gazdasági, ipari s szellemi haladás útján.