Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - Nemzetségek - Bolnuch - Nána-Beszter - Sártiván-Vecse - Tardos

ESZTERGOM VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. 24* A z egykori Esztergom vármegye területét, — /% mely délnyugat felé mélyen belenyúlt a / % mai Komárom vármegyébe és kiterjedt a Gerecse hegycsoport vidékére is, — a honfoglaló magyar nemzetségek mindjárt iz első letelepülés alkalmával megszállották. Ez a terület, a mely közel esett a nagy vajdák székhelyé­hez, különösen a Duna mentén, alkalmas letelepülési helyűi kínálkozott egy lovas nemzetnek, mely megtalált itt mindent, a mihez vándorlásaiban hozzászokott, s a melyre ez a vidék, az egykori hatalmas alkotások romjaival, mély benyo­mást tehetett. Fennmaradt okleveles emlékeink, valamint a helynevek után ítélve, e terület már a kereszténység felvétele előtt sűrűen volt megszállva, és akkor, a midőn első szentkirályunk az esztergomi egyházat alapította, e vidé­ken kevés uratlan terület állott rendelkezésére, csak itt-ott adhatott az esztergomi érseknek, valamint a jövevény Hunt és Pázmán lovagoknak a vár­megye területén birtokokat. Esztergom vármegyében, ezen az aránylag kis területen, nem kevesebb, mint tizenkét ősi törzsökös ma,gyar nemzetség emlékét őrizték meg az oklevelek. E nemzetségek közül a Bolnuch, Sártiván-Vecse, Tardos, Torda, Zovárd, már kétségkívül évszázadokkal azelőtt megtelepedtek, az Ákos, Bór (Baar vagyKalán), Csór, Koppári, Szák és Szentemágocs nemzetségek a XIII—XIV. századokban szereznek birtokokat. A Nána-Beszter nemzetség, melv eredetileg várjobbágyok­ból származik, de csakhamar nemességet nyer, szintén a XIII. század elején tűnik fel. A külföldi származású nemzetségek közül egyedül a Hunt-Pázmánok nyernek birtokokat Szent István király adományából. A Bolnuch nemzetségről csupán egy okleveles adat maradt fenn. E nemzet­ségből származott Benedek neje, a ki 1272 után Csolnok határában egy értékes szőlőt vett. Csolnok és Dorog mellett Bolmoch nevű falut említ egy 1297-ben kelt oklevél, alkalmasint ez volt a nemzetség ősi fészke. A Nána-Beszter nemzetség tagjai 1228-ban már Nánán birtokosok, melyet az esztergomi egyház ottani földjeitől elkülönítettek. Nána 1231-ben, a galicziai hadjáratban szerzett érdemeiért, Sóskút (Fejér vármegye) falut nyeri adományúl. A nemzetség a XIII. század második felében Nyitra vármegyében és Buda kör­nyékén szerez birtokokat. (Karácsonyi János: Magyar Nemzetségek III. 183.) A Sártiván-V ecse nemzetség ősi fészke a Duna balpartján, Karva és Csenke falvak között feküdt . E nemzetség már korán elköltözött a vármegye területéről; a XIII. század elején (1219) már Poroszlón, Heves vármegyében találjuk Gyula fiát Barakonyt, kinek fiát, II. Gyulát, egy 1244-ben kelt oklevél szintén poroszlói lakosnak mondja. A nemzetség tagjai a XIII. században Bihar, Szatmár és Bor­sod vármegyékben szereznek birtokokat. A Tardos nemzetség az egykor Esztergom, most Komárom vármegyéhez tartozó Tardos helységből származik, melyet még a XIII. században részben a nemzetség birtokában találunk. A nemzetség egyik ága, a Tardos helységgel szomszédos Puszta-Maróton volt birtokos. 1266-ban ehhez az ághoz tartozó Esztergom vármegye czíinere. Nemzetségek. Bolnuch. Nána-Beszter. Sártrván­Vecse. Tardos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom