Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Templomépítkezések - A benczés-rend reformja

232 Esztergom vármegye őstörténete. 253 vagy ha más javadalomra átszármazott, eladnia, de utódja, vagy más kanonok­társa elővételi jogának fönntartásával. 1) Az Isten háza iránti buzgóságot nem csupán magában ápolta Csanád érsek, hanem másokban is élesztette és elősegítette. Midőn Meskó nyitrai püspök, egyébként — mint tudjuk, — Boleszló érsek öcscse és Erzsébet királyné atyafia, székesegyházát, melyet a királ} r és az ország hűtelenei (Csák Máté korában) lerontottak, újra építeni elhatározta és megkezdvén az építést saját költségén, hogy azt tovább folytathassa, arra kérte Csanád érseket, mint metropolitáját : engedje meg neki, hogy a barsmegyei Horo és Leveled püspöki birtokrészeket, melyekből eleddig semmi haszna sem volt, a temploma építési költségeire elide­geníthesse ; szentül Ígérvén, hogy az összeget, melyet a mondott birtokrészek után kap, megszaporítva saját jövedelméből, csupán a templom építésére fogja fölhasználni, és még akkor is, ha időközben más püspökségbe áthelyeztetnék, gondoskodni fog épülő temploma elkészítéséről. Csanád a nyitrai püspök kéré­sét készséggel teljesítette. 2) E buzgóságát ismerték és értékesítették a pápák is. Perényi (de Purin) Miklós, az egri egyházmegyéhez tartozó Szentkereszt falu (Szabolcs várm.?) ura a pápához folyamodott : minthogy Szentkereszten s egy napi járatra nin­csenek se szerzetesek, se más papok, kik a népnek Isten igéjét hirdetnék, jóllehet magában a mondott faluban ötvennél több kúria van, a vidéken pedig folya­modónak ezernél több jobbágya tartózkodik, ide nem számítva mások számos jobbágyát, kik szintén vajmi ritkán hallhatják Isten igéjét, pedig ez nagy hasz­nukra lenne ; minthogy a szomszédságban szakadár ruthének laknak, más szer­zetesek pedig a nagy hegyek miatt nem jöhetnek alkalmas időben a nép okta­tására ; erre való tekintetből építtet ő egy alkalmas templomot, építtet most egy nagy hálótermet (dormitorium), sok egyházi ruhát szerzett a templom számára, s el van határozva a még szükséges helyiségeket is megépíteni és fölszerelni, ha ő szentsége megengedné a szent-ferenczrendi szerzeteseknek, kik iránt n gy tisztelettel viseltetik, hogy Szentkeresztre bevonúlhassanak. XII. Benedek pápa fölhítta tehát Csanád érseket, tartson ez ügyben vizs­gálatot ; és ha mindent úgy talál, miként Perényi úr neki megírta, és legalább tizenkét szerzetesnek lesz kolostorában helye és az ama vidéki plébánosok jogai­ban csorba nem esik : teljesítse az ő nevében buzgó kérelmét. 3) Nem utolsó, sőt — mondhatnók — Csanád érseknek elsőrendű főpásztori ^ érdeme, a Szent Benedek fiainak, vagy, mint őket akkor hítták, fekete barátoknak reformálása, mely Szigfrid (magyarosan Sefréd vagy Sebrét), előbb (1330—1355) garamszentbenedeki, azután 1365 márczius 11-én bekövetkezett haláláig szentmártoni apát nevéhez fűződik. Ez a Szigfrid, a XIV. század egyik legtevékenyebb és legerélyesebb szerzetese, jó, talán baráti viszonyban is állott Csanáddal, kivel jellemben megegyezett. Ügybuzgalmát és képzettségét a pápa és király is igénybe vették. XXII. János pápa ugyanis a Szent Benedekrend reformálását czélzó káptalanok megtartását elrendelvén, az első káptalan egyik elnökévé Szigfridet rendelé. XII. Benedek pápa nyílván ezeknek a káptalanoknak ajánlatára bocsátotta ki 1337 januárius 13-án az általa kidolgozott szabályokat a Szent Benedek fiai részére, melyeket Károly királynak is megküldött, kérvén őt, hogy e szabályokat megtartassa velők és minden tekintetben gyarapodjanak. 4) Temploru­épftkezésok. L benczés-rend reformja. Az esztergom-szentgyörgymezei káptalan XIV. rzázadi történetéhez még a következő adatokkal szolgálunk : Vásári Miklós érsek, minthogy a csetneki dézsma bérletét leszállította, a kieső évi két márkát a káptalannak sajátjából pótolta. (Eszt. hptl. magánlt. 52. fiók, 1. nyaláb, 6. sz.) Iveszei Miklós pedig Visegrádon, 1361-ben kelt levelével szabad rendelkezést engedett a mondott káptalannak a gömöri tized quartájáról : beszedhetik magok, vagy ha tetszik, bérbe is adhatják. (U. o. 5. szám.) 2) Az eszterg. főkápt, hiteles Itára 67. iszák, 6. nyaláb, 18. szám. — Máskor azonban nem volt különös tekintettel Meskó püspökre, midőn közötte és az esztergomi káptalan között pör támadt a fölött, ha vajon Nyírmálalja tizede kettőjük közül kit illet ? Minthogy Meskó a neki fölajánlott esküt el nem fogadta, Miklós honti főe?peres Gallyén érseki káplán jelenlétében a hely színén meg­esküdött, hogy Nyírmálalja (ma Kőalja) Kő- (Kyo-) Bajomhoi. (Esztergom) tartozván, tizede a káptalant illeti. (Az eszt. főkápt. magánltára 29. fiók, 1. nyaláb, 9. s>:.) — Viszont Meskó püspök át­helyeztetvén Veszprémbe, utóda, Kőszegi Vida barát kérésére Csanad több püspökkel egyetemben átírta I. Károly királynak 1313-ban János nyitrai püspök és utódai rzán ára Nvitra vármegyéről szóló adományos levelét. 3) Theiner, Hung. I., 640. ded. 1340 szeptember 6. 4) Theiner, Hung. I., 611. 612.

Next

/
Oldalképek
Tartalom