Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Templomépítkezések - A benczés-rend reformja

232 Esztergom vármegye őstörténete. 253 vagy ha más javadalomra átszármazott, eladnia, de utódja, vagy más kanonoktársa elővételi jogának fönntartásával.

1) Az Isten háza iránti buzgóságot nem csupán magában ápolta Csanád érsek, hanem másokban is élesztette és elősegítette. Midőn Meskó nyitrai püspök, egyébként — mint tudjuk, — Boleszló érsek öcscse és Erzsébet királyné atyafia, székesegyházát, melyet a királ}

r és az ország hűtelenei (Csák Máté korában) lerontottak, újra építeni elhatározta és megkezdvén az építést saját költségén, hogy azt tovább folytathassa, arra kérte Csanád érseket, mint metropolitáját : engedje meg neki, hogy a barsmegyei Horo és Leveled püspöki birtokrészeket, melyekből eleddig semmi haszna sem volt, a temploma építési költségeire elidegeníthesse ; szentül Ígérvén, hogy az összeget, melyet a mondott birtokrészek után kap, megszaporítva saját jövedelméből, csupán a templom építésére fogja fölhasználni, és még akkor is, ha időközben más püspökségbe áthelyeztetnék, gondoskodni fog épülő temploma elkészítéséről. Csanád a nyitrai püspök kérését készséggel teljesítette.

2) E buzgóságát ismerték és értékesítették a pápák is. Perényi (de Purin) Miklós, az egri egyházmegyéhez tartozó Szentkereszt falu (Szabolcs várm.?) ura a pápához folyamodott : minthogy Szentkereszten s egy napi járatra nincsenek se szerzetesek, se más papok, kik a népnek Isten igéjét hirdetnék, jóllehet magában a mondott faluban ötvennél több kúria van, a vidéken pedig folyamodónak ezernél több jobbágya tartózkodik, ide nem számítva mások számos jobbágyát, kik szintén vajmi ritkán hallhatják Isten igéjét, pedig ez nagy hasznukra lenne ; minthogy a szomszédságban szakadár ruthének laknak, más szerzetesek pedig a nagy hegyek miatt nem jöhetnek alkalmas időben a nép oktatására ; erre való tekintetből építtet ő egy alkalmas templomot, építtet most egy nagy hálótermet (dormitorium), sok egyházi ruhát szerzett a templom számára, s el van határozva a még szükséges helyiségeket is megépíteni és fölszerelni, ha ő szentsége megengedné a szent-ferenczrendi szerzeteseknek, kik iránt n gy tisztelettel viseltetik, hogy Szentkeresztre bevonúlhassanak. XII. Benedek pápa fölhítta tehát Csanád érseket, tartson ez ügyben vizsgálatot ; és ha mindent úgy talál, miként Perényi úr neki megírta, és legalább tizenkét szerzetesnek lesz kolostorában helye és az ama vidéki plébánosok jogaiban csorba nem esik : teljesítse az ő nevében buzgó kérelmét.

3) Nem utolsó, sőt — mondhatnók — Csanád érseknek elsőrendű főpásztori ^ érdeme, a Szent Benedek fiainak, vagy, mint őket akkor hítták, fekete barátoknak reformálása, mely Szigfrid (magyarosan Sefréd vagy Sebrét), előbb (1330—1355) garamszentbenedeki, azután 1365 márczius 11-én bekövetkezett haláláig szentmártoni apát nevéhez fűződik. Ez a Szigfrid, a XIV. század egyik legtevékenyebb és legerélyesebb szerzetese, jó, talán baráti viszonyban is állott Csanáddal, kivel jellemben megegyezett. Ügybuzgalmát és képzettségét a pápa és király is igénybe vették. XXII. János pápa ugyanis a Szent Benedekrend reformálását czélzó káptalanok megtartását elrendelvén, az első káptalan egyik elnökévé Szigfridet rendelé. XII. Benedek pápa nyílván ezeknek a káptalanoknak ajánlatára bocsátotta ki 1337 januárius 13-án az általa kidolgozott szabályokat a Szent Benedek fiai részére, melyeket Károly királynak is megküldött, kérvén őt, hogy e szabályokat megtartassa velők és minden tekintetben gyarapodjanak.

4) Temploruépftkezésok. L benczés-rend reformja. Az esztergom-szentgyörgymezei káptalan XIV. rzázadi történetéhez még a következő adatokkal szolgálunk : Vásári Miklós érsek, minthogy a csetneki dézsma bérletét leszállította, a kieső évi két márkát a káptalannak sajátjából pótolta. (Eszt. hptl. magánlt. 52. fiók, 1. nyaláb, 6. sz.) Iveszei Miklós pedig Visegrádon, 1361-ben kelt levelével szabad rendelkezést engedett a mondott káptalannak a gömöri tized quartájáról : beszedhetik magok, vagy ha tetszik, bérbe is adhatják. (U. o. 5. szám.) 2) Az eszterg. főkápt, hiteles Itára 67. iszák, 6. nyaláb, 18. szám. — Máskor azonban nem volt különös tekintettel Meskó püspökre, midőn közötte és az esztergomi káptalan között pör támadt a fölött, ha vajon Nyírmálalja tizede kettőjük közül kit illet ? Minthogy Meskó a neki fölajánlott esküt el nem fogadta, Miklós honti főe?peres Gallyén érseki káplán jelenlétében a hely színén megesküdött, hogy Nyírmálalja (ma Kőalja) Kő- (Kyo-) Bajomhoi. (Esztergom) tartozván, tizede a káptalant illeti. (Az eszt. főkápt. magánltára 29. fiók, 1. nyaláb, 9. s>:.) — Viszont Meskó püspök áthelyeztetvén Veszprémbe, utóda, Kőszegi Vida barát kérésére Csanad több püspökkel egyetemben átírta I. Károly királynak 1313-ban János nyitrai püspök és utódai rzán ára Nvitra vármegyéről szóló adományos levelét. 3) Theiner, Hung. I., 640. ded. 1340 szeptember 6. 4) Theiner, Hung. I., 611. 612.