Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Mórász Antal - Munkácsy Kálmán - Nagy Márton - Nagy Máté - Nedeczky Gáspár - Némethy Lajos - Niedermann Gyula dr

151 Irodalom, tudomány és művészet. Mórász Antal, esp.-plébános, született Bajóton 1841-ben. Meghalt Kéménden 1906-ban. Munkái : Az ősrégi kath. egyházat a testvéri szeretet tetta nagygyá, erőssé ós hatalmassá. 1864. — Szent István jobbjának áldásos mííködésa. Egyházi beszéd. 1874. Munkácsy Kálmán, író, szül. Esztergomban, 1866-ban. Középiskoláit Kalocsán és Esztergomban elvégezvén, a jogi pályára lépett ; s előbb, mint jogszigorló, a vall. és közoktatásügyi minisztériumban, majd pedig a vall. és közalapítványi uradalomban vállalt tisztviselői állást. Hajlama azonban az írói térre vonzotta, s munkatársa lett a Pesti Hírlapnak, melynek szerkesztősége az 1889-iki világkiállítás idejére Párisba küldötte ki tudósítónak ; majd hasonló megbízatással Londonba és Amsterdamba ment. Betegeskedése miatt egy ideig i Olaszországban tartózkodott, 1895-ben visszatért szülővárosába, a hol 1901-ben meghalt. Különféle fővárosi lapokban közölt társadalmi czikkeken és tárczákon kívül, önállóan megjelent dolgozatai : Hóvirágok. Hosszú estékre. Szürkület. A szív életéből. Pintyőke cz. elbeszélések. A meglepetés. Vígjáték egy felvonásban. — 1895-től haláláig szerkesztette az „Esztergom és Vidékó"-t. Nagy Márton, igazgató, szül. Muzslán, 1804-ben. 1824-ben a kegyes rendbe lépvén, mint tanár működött Kalocsán, Szegeden és Pesten. 1836—40-ben a bécsi cs. kir. Theresianumban tanított ; innét Pestre ment, három év múlva pedig Tatán lett házfőnök és igazgató. Utóbb Szegeden hitszónok és tanár, 1849-ben pedig igazgató lett, s ott halt meg 1873-ban. A M. Tud. Akadémia 1844-ben levelező taggá választotta. Müvei : Az erény ösvénye. 1838. — Ifjúságot képző ismeretek tára. 4 köt. 1840—42. Szavaló könyv. Tanítók és tanulók használatra. 2 köt. 1843. — Sz. miseáldozati énekek a tatai gimn. ifjúság használatára. 1845. — Tisztelgő ódák ft. Grosser János k. r. kormányzónak. 1834, 1846. — Szózat a szegedi nagygimnáziumban. 1851. — Második nyelvgyakorló és olvasókönyv, 1857. — A gyermek fokozato > fejlődése. 1868, — Halotti búcsúzó versek ...„ 1860, — Irt még több költeményt ós számos czikket, értekezést az Atheneum, Religió és Nevelés, Tanodai Lapok, Jogtudományi Közlöny, Akadémiai Értesítőbe. Nagy Máté, a XVI. században élt s a legrégibb emlékírók közé tartozik. Esztergomot 1526-ban, midőn gyáva várnagya, Orbóczi András elhagyta, győzelmesen védelmezte s meg is tartotta. A mohácsi veszedelmet írta le, melyből szerencsésen megmenekült. Emlékirata kivonatban ós fordítva Pécsi Ibrahim török történetkönyvében maradt fönn. Nedeczky Gáspár, plébános, szül. 1822-ben. 1854-ben plébános lett Dömösön, a hol 1893-ban meghalt. Munkái : Vasár- és ünnepnapi egyházi beszédek. 1860. — Dömős története és újabb leírása. 1880. — A Nedeczky család. 1891. — Ezenkívül czikkeket írt az Esztergomi Újságba, az Esztergom és Vidékébe. Némethy Lajos, esperes-plébános, született 1840-ben. Fölszenteltetése után káplán volt Szomoron, utóbb a fővárosban, a hol egyúttal mint hitoktató is működött grófi családoknál, 15 éven át pedig az állami tanítónőképző-intézetben tanított ; 1888-tól esztergom-vízivárosi plébános, esperes, érsekmegyei könyvbíráló és főegyliázi könyvtáros. A történelmi, a régészeti és a heraldikai társulatok választmányi, valamint a Sz. István-Társulat irodalmi osztályának tagja; az esztergomi rég. és tört. társulat múzeumőre. Jelenleg nyugalomban van. Müvei : A római kath. egyházi szertartások régészeti és magyarázati kézikönyve. 1873. (8. kiadást ért). — Nagyboldogasszanyról nevezett budapest-vári főtemplom történelme. 1876. — Budapest-felsővizivárosi sz. Annáról czímzett plébánia-templom rövid története. 1876. — Török mecsetek Budán. 1878. — Kögl Ádám életrajza. 1878. — Az Úr Jézus legszentebb szívének ábrái. Iconographikus munkálat. 1881. — Szent István első és apostoli magyar királyról mondott díszbeszédek irodalma. 1881. — Vázlatok Budapest múltjából. 1883. — Adatok a budai felhévvizi SzentHáromságról nevezett prépostság és káptalan történetéhez. 1883. — Budavár régi helyrajza. 1885. — Adatok Árpádházi boldog Margit ereklyéinek történetéhez. (Jutalmazott mü) 1885. — A BudapestVízivárosi Erzsébetiek. 1885. — Necrologium Sacerdotum Archi-Dioecesis Strigoniensis ab anno 1737—1889, 1889. — A pesti főtemplom története. 1890. — Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis. 1884. — Emléklapok Esztergom múltjából. 1900. — Adatok a kassai vértanúk történetéhez. 1899.—Az esztergomi főegyházmegyei könyvtár exlibriseinak lajstroma. 1903. Igen sok értekezést, könyvismertetést, szent beszédet közölt különféle lapokban és folyóiratokban. Niedermann Gyula dr., kir. tanácsos, a m. kir. orsz. elmegyógyintézet nyug. igazgatója, született Esztergomban 1839-ben. Munkái : Orvosi statisztika, melyet a közgazdasági miniszter által szervezett statisztikai tanfolyamban előadott. 1869. — Az elmebetegek agylágyulása. Fordítás. 1875. — Védekezés a tüdővész ellen. 1897. — Számos értekezése jelent meg a Gyógyászatban, valamint az Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiban. Mórász Antal. Munkácsy Kálmán. Nagy Márton Nagy Máté. Nedeczkj Gáspár. Némethy Lajos. Niedermann Gyula dr.