Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Művelődéstörténeti visszapillantás - Nógrádi Jenő dr - Noszkó Alajos - Nyulassy Antal - Ocsovszky Ferencz - Oláh Miklós - Osvald Ferencz dr - O’sváth Andor - Palásthy Pál

152 Irodalom, tudomány és művészet. Nógrádi Jenő dr. Xoszkó Alajos. Xyulassy Antal. Ocsovszky Ferencz. Oláh Miklós. Osvald Ferencz dr. O'svátli Andor. Talásthy Pál Nógrádi Jenő dr., keresk. isk. tanár, szül. Esztergomban, 1868-ban. Tanulmányainak elvégzése után az esztergomi, majd a sümegi reáliskolában tanított ; jelenleg felső kereskedelmi iskolai tanár Győrött. Müvei: Czakó Zsigmond két színmüve. 1894.'—- Kölcsönkért tánczosok. Vígjáték két felvonásban. 1900. — A sümegvidéki nyelvjárás. 1896. — írt még czikkeket, költeményeket és tárczákat különféle lapokba. — Szerkesztette az Esztergom és Vidékét 1893-ban. Noszkó Alajos, szül. Esztergomban, a XVIII. század közepén. Itt végezvén iskoláit, a Sz. Ferencz-rendiek közé lépett, s Gyöngyösön a nyelvtani osztályokat, Szabadkán a bölcseletet tanította. Munkái : Virágszótár, melyet összeszedett és betűk rendi szerint elosztott. Pesten, 1791 Rendkívül való egyházi beszédek. Buda, 1802. — Explanationes in Emanuelis Alvari institutiones grammáticas Pestini 1804. — Vasárnapokra- való egyházi beszédekBuda, 1806—1807. Nyulassy Antal, szül. 1820-ban. 1851—56-ban Esztergomban, majd Komáromban, Pápán és Győrött tanított ; 1866-tól Bakonybélben, Nyalkán és Tárkányban volt lelkész, 1896. perjel Bakonybélben, a hol meghalt 1900-ban. Müvei : Xyulassy Antal versei. 1851. — Új magyar köszöntő. 1853. (több kiadást ért). — Kátyolok a nép életéből. 1865. — Négyeshangú alkalmi dalok, középtanodai növendékek számára. 1865. — Emlény az esztergomi nagygimnázium fölavatására. 1852. — írt még több alkalmi költeményt ; közölt verseket és értekezéseket különféle lapokban ; szerkesztette 1865-től éveken át a komáromi kalendáriumot. Ocsovszky Ferencz, prépost, született 1816-ban. 1844-ben az esztergomi érseki helynökségnél levéltáros lett s a szentszéki jegyzői és titkári teendőket is hosszabb ideig végezte. Utóbb plébános lett, majd hitelemző afővárosban. 1854-ben Esztergomban az érseki könyvtár s a prímási világi levéltár őrévé nevezték ki; 1871-ben nagyszombati plébános és kanonok, később kápt. prépost lett. Meghalt 1898-ban. Müveit Pozsony vármegye keretében ismertettük. Oláh Miklós, született 1493-ban. Előbb pécsi, 1522-ben esztergomi kanonok. 1526-ban II. Lajos király és Mária királyné titkára, a következő évben székesfehérvári kanonok lett. Midőn Mária királynő Németalföld kormányát elnyerte, Oláh mint főtanácsos működött mellette 1542-ig; innen visszatérvén, zágrábi, majd egri püspökké, 1553-ban pedig esztergomi érsekké nevezték ki ; 1562-ben királyi helytartó lett. Meghalt Nagyszombatban. 1568 jan. 14-én. Nemcsak mint államférfiú lett nevezetes alakja hazai történelmünknek, hanem mint történetíró is kiváló nevet vívott ki magának. Osvald Ferencz dr., apát, szül. Esztergomban, 1790-ben. Hittani tanulmányait Bécsben elvégezvén, öt évig mint káplán működött. 1818-ban a pesti középponti papnevelő tanulmányi felügyelőjévé, majd rendes tanárrá nevezték ki; ez állásában ötször volt a theol. kar dékánja, 1840-ben pedig az egyetem rektori hivatalát viselte. 1846-ban nagyváradi kanonok, 1850-ben tankerületi isk. tanácsos, majd felügyelő, 1852-ben krasznai főesperes és apát lett. Meghalt 1856-ban. Szerkesztette az Egyházi Folyóiratot (1833—34.). — Ezenkívül két beszéde jelent meg : Oratio, qua Josepho Goclinger SS. Theologiae Doctori et Reigae Universitatis Pestinensis Professori p. o. pie in Domino defuncto suprema iusta persolvit. 1832. — Oratis in anniversaria solemnitate Instauratae Regiae Scientiarium Universitatis Hungáriáé die VII. Calendas Julii MDCCCXL Pesthini in Palatio majoré ejusdem Regiae Universitatis dicta. I --10. O'sváth Andor, főjegyző,született 1873-ban. Sokoldalú író. Fiatalabb éveiben hangulatos költeményeket és tárczákat írt a helyi lapokba ; később társadalomtudományi, társadalmi és közgazdasági irányczikkeket írt, s állandóan foglalkoztatta kedvencz tárgya, a régészet . Iskolái elvégzése után gazdasági szaktanár lett, majd a közigazgatási pályára lépett. Ez idő szerint Esztergom sz. kir. város főjegyzője, az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat II. titkára, a városi tűzoltó egylet tb. parancsnoka, stb. Utóbbi minőségében a hírneves herczegprímási képtár égésénél teljesített önfeláldozó készségeért a „Pro Ecclesia et Pontifice" czímű díszérmet nyerte. Önálló munkái: Esztergom szabad királyi város kül- és belgazdaságának emelése. (1897). — A munkástörvény ismertetése. (1898). — A városi közkórház története. (1900). — A Dobozi pár. (Elbeszélés és történelmi visszapillantás. 1904). — A hazai r. t. városoknak a törvényhozás elé terjesztett emlékirata. (1996). Közel 2000 társadalmi, társadalomtudományi, szocziális, közgazdasági és közigazgatási czikk, a melyeknek egy része országos és helyi lapokban, az utóbbiak pedig az általa szerkesztett „Városok Lapja" czímü hivatalos folyóiratban jelentek meg ; több szabályrendelet tervezet s végül e műnek Esztergom sz. kir. város leírását tárgyazó része. Palásthy Pál dr., püspök, szül. 1825-ben. Mint kassai egyházmegyei pap, a pesti egyetemen az erkölcstan tanára volt ; 1871-ben esztergomi kanonok lett ; 1886-ban püspökké szenteltetvén föl, az esztergomi bíboros-érsek segéd-