Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. RÉSZ. A HONFOGLALÁSTÓL A TÖRÖK HÓDOLTSÁGIG - Hunyadi János - Az esztergomi bazilika helyreállítása

232 Esztergom vármegye őstörténete. 321 Cesarini Julián bíbornok, pápai követ, a ki a törökök elleni nagyobb szabású támadó hadjárat meginditása érdekében érkezett Budára, nagy buzgalommal fogott hozzá az ellentétek kiegyenlítéséhez, s hosszabb tárgyalás utón sikerült 1442 jún. 14-ig fegyverszünetet létrehozni a hadakozó felek között. Ez idő alatt Erzsébet és Ulászló p]sztergomban jött volna össze a végleges béke megkötése végett. De ez összejövetel, noha Erzsébet, 1442 aug. 8-án kelt oklevelében, találkozási helyül az esztergomi várat, mint minden pártok befolyásán felül álló helyet jelölte ki e czélra, elmaradt. Ulászló az ősz folyamán Pannonhalmán szállt meg, s innen inditotta meg az akkor Győrött tartózkodó Erzsébettel az alkudozásokat, melyek eredményekép 1442 decz. 13-án meg lett a béke, de ezt Erzsébet váratlan halála meghiúsította. (Millenn. Tört. IV. 29.) Mindazonáltal a béketárgyalások tovább folytak. 1443 elején Széchy Dénes prímás, a pártjához tartozó urakkal együtt, Frigyeshez fordult, Julián bíbornoknak pedig sikerült Frigyes római királyt rávenni, hogy Ulászlóval egy évre fegyverszünetet kössön. Rozgonyi Simon 1443 szept. 1-én Giskra Jánossal, az Erzsébettől kinevezett szepesi főkapitánynyal, szerződést kötött, mely szerint a 13 hónapos fegyverszünet alatt, a következő év febr. 2-án, Ulászló Esztergom közelébe jön, míg Széchy Dénes és Giskra Esztergomban találkoznak, hogy ott Széchy Dénes közbenjárásával személyesen, vagy megbizottaikkal az állandó béke felől tanácskozzanak. A török elleni diadalmas hadjárat befejeztével Ulászló 1444 április elejére Budára országgyűlést hirdetvén, arra V. László párthíveit is meghívta. Az országgyűlés megnyitása előtt Széchy Dénes Esztergomba gyűjtötte össze a párthíveit, a hol többek között Széchy Tamás, Giskra János, Salánki Ágoston főkanczellár és Frangepán Bertalan jelentek meg, a kik a tanácskozások után elmentek a budai országgyűlésre, de Széchy Dénes ezúttal otthon maradt. A várnai csatavesztés, mely Ulászló életébe került, (1444 nov. 10.), megváltoztatta a helyzetet. A nagy nemzeti szerencsétlenség hatása alatt a két párt egyaránt érezte a közeledés szükségét. Az 1445 febr. 6-án Székesfehérvárra hirdetett országgyűlésen már ott találjuk Széchy Dénes prímást is, a kit az országgyűlés Garai László bánnal és Újlaki Miklós vajdával egyetemben, III. Frigyeshez küldött a végből, hogy őt a korona és a gyermekkirály kiadására rábírja. Miután azonban a tárgyalások eredményre nem vezettek, az 1446 jún. havában tartott rákosi országgjaüés Hunyadi Jánost kiáltotta ki az ország kormányzójává. Hunyadi János kormányzósága idejébe esik az Esztergomban, 1449-ben tartott nemzeti zsinat, melynek határozatai közül egyedül az esztergomi bazilika ügye maradt reánk. Széchy Dénes már érsekségének első évei óta foglalkozott az esztergomi bazilika helyreállításának ügyével, mely czélból nem kímélte sem családi vagyonát, sem pedig az esztergomi érsekség jövedelmeit, hogy az ősi székesegyházat régi fényébe visszaállítsa. De a kivitel erejét felülmulta, ezért az összes magyar egyházakra kivetendő 2000 darab aranyból akarta a költségek egy részét fedezni ; ez ellen azonban több helyről tiltakoztak. V. Miklós pápa 1449 febr. 18-án kelt bullájával Széchi Dénes prímásnak építési szándékát és az ahhoz szükséges 2000 aranynak az összes magyarországi dézsmákra történt kivetését helyeselvén, hozzájárult ahhoz, hogy ha a dézsmák lefizetését megtagadók ellen szigorúbb egyházi büntetés, akár más törvényes bírság válnék szükségessé, az akadály nélkül foganatosíttassék. A pápai bullának meg volt a hatása. Maga Hunyadi János kormányzó és barátai jártak elől jó példával, nagymennyiségű arany- és ezüstnemüt ajánlván fel a bazilika építésére. A roppant mű alig négy év alatt elkészült, s 1453-ban, Szent Márton ünnepe utáni vasárnapon (nov. 11.) szentelte fel a prímás a veszprémi, a nyitrai, a zágrábi, a milkoviai, a szeverini és a nándorfehérvári püspökök segédkezése mellett. A felszentelési ünnepeket megelőzőleg Széchy Dénes prímás nagyjelent őséségü kitüntetésben részesült a szentszék részéről. V. Miklós pápa 1452 márcz. 24-én kibocsátott bullájával a magyar prímási méltósághoz, mindama tartományokban, a melyek valaha a magyar szent koronához tartozhattak, az „apostoli szentszék született követének" czímét és jogait örök időre adományozta. Hunyadi János. Az esztergomi bazilika helyreállítása.