Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - A XIX. század - Családok - Földváry (Földvári) - Frey (Késmárki) - Fribeisz (Rajkai) - Frivaldszky. (Frivaldi) - Geiszler (Gaizler) - Gyulay (Gyulai, báró és gróf) - Hajósy - Hatala (Borzói)

455 Esztergom vármegye nemes családai. Földváry (Földvári). Heves vármegyei család. István János, úgyszintén neje Pnspawer Mária Magdolna és fia István Félix, 1798 julius 20-án kapott czímeres nemeslevelet, melyet 1799-ben Esztergom vármegyében hirdettek ki ; akkor telepedett át ebbe a vármegyébe. A család tagjai közül felsmlítendők : Czimerszerző I. István kapitány, Újpalánka várának parancsnoka, hét hajó török zsákmányt a csajkásokkal elfogott. Ugyanő részt vett a hétéves háborúban, a mikor Kehi lőportornyát megmentette. II. István (Félix) 1840-ben Esztergom vármegye főpénztárnoka. VI. István, a költő, Esztergom sz. kir. város főügyésze. Imre, Budapest székesfőváros bizottsági tagja. Czimer : Vágott pajzs. Felül kékben, jobbról, hatágú arany csillag, balról befelé fordúlt, ezüst félholdtól kísért, rakott kövekből épült, két lőréssel és három toronynyal ellátott várfalból kiemelkedő fekete, háromszögű kalapos, fehérkabátos katona kék hajtókával és arany sujtással, jobbjában kardot tartva, melyet golyó tör keresztül. Alúl aranyban egyenes kürt. Sisakdísz : fehérmező kékhajtókás, kardot tartó kar, a kardot golyó töri keresztül. Takarók : Kékezüst-veresarany. Frey (Késmárki). Szepesvármegyéből származik, hol Mihály, Kézsmárk város polgármestere 1614-ben II. Mátyás királytól nyert czimeres nemes levelet, melyet kihirdettek 1615-ben Szepes vármegyében, 1764-ben Pozsony, 1768-ban Baranya, 1889-ben Esztergom vármegyékben. Tagjai közül: Vilmos esztergomi lakos, 1848-ban nemzetőrszázados, 1889 szeptember 20-án nyerte meg régi magyar nemességét Késmárki előnévvel. Fia Ferencz (1892—1905) Esztergom város országgyűlési képviselője. Ennek fia Vilmos árvaszéki ülnök és h. elnök. Czimer: Fennálló katonai arany pajzs alapzatából növekvő zöld mező, benne pánczélos, sisakos vitéz, jobb kezében rövid hajító dárdát forgat, balkezével pedig a vörös lónak, melyen ül, gyeplőit igazítja. Sisakdisz : Koronából kiemelkedő barnapej ló. Tak. : aranyfekete, ezüstvörös. Fribeisz (Rajkai). János és fiai, János és István 1655-ben nyertek czímeres nemeslevelet III. Ferdinánd királytól. 1732-ben Ferencz Úny helységben birtokos. Ugyanő előfordúl az 1754—55. évi összeírásban a vármegye nemeseinek névsorában. A XIX. sz. első felében a család Uny helységben volt földesúr. Antal, Imre fiával együtt, 1832-ben hirdettette ki nemességét Esztergom vármegyében. Czimer : Kékben zöld alapon, szemközt fordíilt két arany oroszlán, előlábaikkal egy babérkoszorúzott egyenes kardot tartva. Sisakdísz : arany markolatú görbe kardot tartó, kinövő, arany oroszlán. Takarók : kék-arany, veres-ezüst. Frivaldszky. (Frivaldi). János 1583-ban nyert czímeres nemeslevelet Rudolf királytól. A család Trencsén vármegyében telepedett le ; egyik sarja pedig, Endre, a XVIII. század első felében telepedett le Esztergom vármegyében, és Trencsén vármegyének bizonyítványa alapján az 1738 október 14-én tartott közgyűlésen vétetett fel a vármegye nemesei sorába. 1755-ben Süttő helység egy részét bírta. Az 1754—55. évi összeírásban András fiai, Ferencz és Elek szerepelnek Esztergom vármegye nemesei között. Ferencz és Elek 1768-ban nyert nemesi bizonyságlevelet Esztergom vármegyétől. Egy másik Ferencz, Trencsén vármegyének 1755-ben kiadott bizonyítványa alapján az 1783 szept. 2-án tartott közgyűlésen iktattatott a vármegye nemeseinek sorába. József 17S4-ben hirdettette ki nemességét Esztergom vármegyében. Czimer : Veresben, zöld alapon álló, ormozott bástyatorony nyitott kapuval ; oromzatán három arany búzakalászt tartó, aranymezű, könyöklő kar. Sisakdísz : két fekete szarv között pajzsbeli kar. Takarók : veres-arany. Geiszler (Gaizler). Jánosj 1757 július 18-án nyert czímeres nemeslevelet Mária Terézia királynőtől, melyet 1757 szept. 9-én hirdettetett ki Esztergom vármegyében. A XIX. század első felében Úny helységben bírt földesúri joggal. Antal és József 1805-ben nyertek nemesi bizonyságlevelet Esztergom vármegyétől. Gyulay (Gyulai, báró és gróf). Ferencz 1716-ban Komárom vármegyében Marczelháza részeire nyert kir. adományt. 1724-ben Esztergom vm., 1732-ben Komárom vármegye, alispánja 1738— 40-ig Ung vármegye főispánja volt. (f 1740). Ferencz 1732 május 12-én bárói, 1735 márczius 30-án Ferencz nevű fiával egyetemben grófi rangra emeltetett. A fenti Ferencz megszerezte Karvát és Sárkányfalvát (1732), II. Ferencz 1743-ban Karvát, 1755-ben Sárkányfalvát bírta. Czimer : Négyeit pajzs, a harmadik és a negyedik mező közé ékelt ötödik mezővel és szívpajzszsal. Ebben aranyban fekete C betű és római VI. szám áll. A nagy pajzs: 1. Veresben, zöld alapon befelé fordult koronás arany oroszlán, jobb előlábával kardot, baljában zöld koszorút tartva. 2. kékben zöld alapon ezüst félkerékből kinövő ezüst patriarcha-keresztet tartó, koronás arany oroszlán. 3. Kékben zöld alapon nyilt arany szárny között álló, verestollas, sisakos, pánczélos vitéz, kiterjesztett karjaival a két szárny végét tartva. 4. Veresben természetes színű vizén úszó tengeri szüz. 5. Aranyban farkát szájában tartó koronás fekete kígyó. Három sisak. Sisakdíszek : I. Görbe kardot és koszorút tartó pajzsbeli oroszlán, növekvően. Takaró veres-arany. II. (középső) Pajzsbeli kinövő pánczélos vitéz. Takaró : kék-aranv. III. Patriarcha keresztet tartó pajzsbeli oroszlán. Takaró : kék-arany. Hajósy. Pál, István, János és József, úgyszintén egy másik József és Mihály 1805 febr. 16-án nyertek nemesi bizonyságlevelet Komárom vármegyétől, melyet 1805 szept. 23-án hirdettettek ki Esztergom vármegyében. A XIX. század első feléb%n Karva helységben bírt a család földesúri joggal. Hamar (Xemespanni és Gyöngyöshalászi). Nyitra vármegyéből származik. Őse Mihály 1602 április 20-án nyert czímeres nemeslevelet, melyet Nyitra és Esztergom vármegyékben hirdettek ki. Mihály utóda Heves vármegyében lakott (1698) s a vármegyétől nemesi bizonyítványt nyert. Unokája Ferencz, Heves vármegye szolgabírája. 1756-ban nyert nemesi bizonyságlevelet. Fia Mihály, ennek fia Miklós, (f 1853) Nógrád vármegye szolgabírája, Berczelen lakott. Fia Pál az esztergomi érsekség ügyésze (1864—66), Esztergom vármegye alispánja. Testvére Gyula, 1848-ban mint honvédtiszt esett el. Hatala (Borzói). Péter, neje Munkáchy Ágnes, és gyermekei : István, András, Anna és Mária 1668 szept. 2-án nyertek czímeres nemeslevelet, mely 1669 márcz. 3-án Sáros vármegyében hirdettetett ki. Pál 1792-ben Sáros vármegye bizonyítványa alapján, Pest vármegye nemesei közé felvétetik. Czimer : Kékben, zöld alapon, fekete báránybőr-takaróval ellátott, fehér lovon vágtató fehér attilás, veres nadrágos, magasszárú sárga csizmás és kucsmás, fekete tollas vitéz, jobbjában görbe kardot, baljában a kantárt tartva. Sisakdísz : nyilt fekete szárny között könyöklő pánczélos kar, aranymarkulatú görbe kardot tartva. Takarók : kék- arnav, vörös-azüst