Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - A XIX. század - Családok - Héya (Sárfalvai) - Horváth (Tiborczszegi) - Hrabovszky (Hrabovai és Kis-Kotessoi) - Hunyady - Huszár (Nagy-Baráthi) - Institorisz (Mossóczi) - Isoó - Ivaniss. (Ivanics) - Jagasics. (Dunaszekcsői és Ráczgörzsönyi) - Kerekes - Kertészy - Kobek. (Bátorkeszi) - Koller (Nagy-Mányai, nemes báró és gróf) - Komáromy - Kossovics

456 Esztergom vármegye nemes családai. Héya (Sárfalvai). Jakab 1783-ban nyert a székely székektől nemesi bizonyságlevelet, a melyet 1783 decz. 9-én hirdettek ki Esztergom vármegyében. József Tivadar, Márta és Vilma 1840-ben nyertek czímeres nemeslevelet V. Ferdinánd királytól, melyet 1840-ben hirdettek ki Esztergom vármegyében. Imre 1828—31-ben Esztergom vármegye másod, majd 1832—40-ben első alispánja. Horváth (Tiborczszegi). Imre és Ferencz 1803-ban nyertek nemesi bizonyságlevelet Vas vármegyétől, melyet 1803 június 14-én hirdettek ki Esztergom vármegyében. A XIX. század első felében Uny községben bírt a család földesúri joggal. Hrabovszky (Hrabovai és Kis-Ivotessoi). Trencsén vármegyéből származó család. László 1747-ben nyert nemesi bizonyságlevelet Trencsén vármegyétől, melyet 1751-ben hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Az 1754—55. évi összeírásban László van felvéve Esztergom vármegye nemeseinek névjegyzékébe. Imre fia Miklós, 1759-ben nyert nemesi bizonyítványt Trencsén vármegyétől. Károly 1794-ben Gömör, Ignácz 1796-ban Békés vármegyétől nyert bizonylatot, melyeket Krassó vármegyében hirdettek ki. József fiai, János, József és István, 1814-ben nyertek nemesi bizonyságlevelet Trencsén vármegyétől, ezt 1832-ben hirdettették ki Esztergom vármegyében. Hunyady. A XIX. század első felében Karva helységben bírt földesúri joggal. Huszár (Nagy-Baráthi). A család múltját a Hont vármegyét tárgyaló kötetben ismertettük. A család esztergommegyei ágából István 1678-ban Lábatlanra és Piszkére nyer királyi adományt. Imre 1702-ben ugyanitt birtokos. A XIX. század első felében Karva és Úny helységben bírt földesúri joggal. Zsigmond 1846—48 között Esztergom vármegye alispánja. Egy másik hasonnevű család sarja Márton, 1771-ben nyert nemesi bizonyságlevelet Bars vármegyétől, melyet 1804-ben hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Institorisz (Mossóczi). Túrócz vármegyéből származik. A XVII. század második felében tűnik fel. Tagjai közül többen főleg a lelkészi pályán tűntek ki. így Illés, a ki a jenai egyetemen végezte tanúlmányait, Lőcsén, majd Beszterczebányán volt evangelikus lelkész (f 1720-ban) ; Gábor, szintén evangelikus lelkész, előbb Kassán, majd Puszta-Födémesen működött, 1794-ben Pozsonyban egy müvet adott ki. Mihály (f 1803-ban), pozsonyi evangelikus lelkész volt. A család tagjai közül az 1754—55. évi összeírásban András özvegye, Mihály és Tamás Túrócz, Mátyás pedig Szepes vármegye nemesei között fordúl elő. Egyik ága Arad vármegyében telepedett le, hol Sólymos-Búcsán bírt földesúri joggal. Ez ágból János 1838—47-ben Aradvármegye főjegyzője, később váltótörvényszéki elnök. 1868.) Ignácz 1838-banesküdt és 1841—47-ben alszolgabíró. Gyula 1848-ban honvédhuszár, majd besorozták a cs. kir. hadseregbe, hol a 14. huszárezredben a századosságig emelkedett. Fiai közül Gyula Karván földbirtokos. Frigyes jelenleg hadapród. Czimer: Kékben, két, keresztbe fektetett török lófarkos lobogó. Sisakdísz : fészkében ülő, fiait vérével tápláló pelikán. Takarók : Kékarany—veresezüst. Isoó. A családlll. Ferdinándtól nyert czímeres nemeslevelet, melyet János és György bajnai, valamint János és György ölvedi lakosok 1718-ban mutattak be Esztergom vármegye közgyűlésén. Az 1754—55. évi összeírásban e családból György, István, János és Mihály vannak felvéve Esztergom vármegye nemeseinek névsorába. György 1774-ben nyert nemesi bizonyságlevelet Esztergom vármegyétől. Ivaniss. (Ivanics). Jakab 1720-ban nyert czímeres nemeslevelet III. Károly királytól, melyet 1725-ben hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Az 1754—55. évi összeírásban ilynevü családból István van felvéve a vármegye nemeseinek névjegyzékébe. Jagasics. (Dunaszekcsői és Ráczgörzsönyi). János 1715-ben nyert czímeres nemeslevelet III. Károly királytól. Sándor 1843-ban nyert nemesi bizonyságlevelet Vas vármegyétől, melyet ugyanez évi április 4-én hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Sándor (1849—60) kinevezett alispán és megyefőnök. Czímer : Kékben, zöld alapon felugró szarvas. Sisakdísz : természetes színű daru, felemelt lábában gömbölyű követ tartva. Takarók : veres-ezüst, kék-arany. Kerekes. Jeremiás és István 1723-ban Pest vármegyében hirdettették ki nemességüket. Péter 1774-ben igazolta nemességét, melyet ugyanaz évi nov. 3-án hirdettetett ki Esztergom vármegyében. A XIX. század első felében Karva helységben bírt földesúri joggal a család. Kertészy. A család 1622 október 3-án nyert czímeres nemeslevelet II. Ferdinánd királytól, melyet Ádám 1734 november 26-án mutatott be Esztergom vármegye közgyűlésén. Az 1754—55. évi nemesi összeírásban e családból Ádám szerepel Esztergom vármegye nemeseinek névjegyzékében. Kobek. (Bátorkeszi). Lengyel származású család. István 1895-ben nyert czímeres nemeslevelet. Családja előbb Fejér vármegyében Polgárdiban lakott és a XIX. század hetvenes éveiben Esztergom vármegyébe költözött, hol Bátorkesziben szerzett birtokot. Nemességét 1896-ban Esztergom vármegyében hirdettette ki. Tagjai közül István 1901—1905-ben a köbölkúti kerület országgyűlési képviselője, a zárszámadási bizottság tagja. Kornél tartalékos huszárhadnagy. Czimer: Arany pólyával vágott, kék pajzsban, zöld alapon, fészkében ülő, fiait vérével tápláló, természetes színű pelikán, a vágási vonal felett két ezüst liliom között hatágú arany csillag. Sisakdisz: Kiemelkedő felkantározott fehér paripa. Takarók: Mindkét felől kékezüst. Jelmondat : Nunquam Otiosus. Koller (Nagy-Mányai, nemes, báró és gróf). Tirolból származik, honnan előbb Alsó-Ausztriába, majd Magyarországba költözött. János Kristóf 1633 decz. 12-én nyert czímeres nemeslevelet II. Ferdinánd királytól. Rangemelések : Ferencz Xavér udvari tanácsos 1752-ben bárói, 1758 nov. 26-án osztrák örökös tartományi, 1759-ben magyar grófi rangra emeltetett. A nemesi ág a XIX. század első felében Karva helységben bírt földesúri joggal, ezenkívül Sárkányfalva fele részét bírta. Komáromy. László, 1748-ban nyert nemesi bizonyságlevelet Pozsony vármegyétől, melyet 1749 május 29-én hirdettetett ki Esztergom vármegyében. Az 1754—55. évi nemesi összeírásban e családból László szerepel a vármegye nemeseinek névsorában. Kossovics. A család 1662 szept. 7-én nyert czímeres nemeslevelet I. Lipót királytól, melyet Márton 1731-ben mutatott be Komárom vármegyében, melynek bizonyítványa alapján 1752 febr. 28-án Esztergom vármegye nemesei közé felvétetett. Az 1754—55. évi nemesi összeírásban e családból Márton szerepel a vármegye nemeseinek névsorában.