Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM - Bakócz-kápolna

42 Esztergom. Bakóczkápolna. építtetett később egy kisebb szentegyházat , ez állott egészen addig, a míg Rudnay Sándor érsek 1822-ben le nem tette a mostani Bazilika alapkövét. Az esztergomi várhegy tetején büszkén kiemelkedő főszékesegyházat Khünel Pál műépítész tervezte, míg az építést Pákh János végezte. — A Bazilika teljes felépültét azonban Rudnay prímás, a ki egy millió forintot áldozott az építkezésre, nem érhette meg. Az ő művét folytatta jeles áldozatkészséggel Kopácsy József prímás, Hild építőművész vezetése mellett, azonban ez az egyházfő sem gyönyörködhetett elkészültében és a főszékesegyház ünnepélyes felszentelése csak Scitovszky János herczegprímás székfoglalásakor történhetett meg. (1856 aug. 31.) — A Bazilika a kupo a keresztjéig 100 méter, a két oldal-torony 57 méter magas. A templom hossza 107, szélessége 48 méter. A kupola tetején egy óriási gömb keresztben végződik. A gömb belsejébe a kupolából lépcsőzet vezet fel és benne 4—5 ember kényelmesen elfér. A kupolát 24 oszlop tartja és a vasbordákon nyugvó rézfedélzet hat méternyi vastagságú falra nehezedik. A szentélyt Morált müncheni művész al fresco festette. Ennek impozáns dísze a 13 méter magas és 6 és fél méter széles oltárkép, mely Tiziannak, a velenczei múzeumban levő eredetije után Mária mennybemenetelét ábrázolja. A képet Grigoletti Angelo az eredetinél még nagyobb arányokban festette meg. — Az oltárkép kerete egyike a görög ízlés legremekebb ékítményeinek. A főtemplom szentélyéhez 12 lépcsőn lehet feljutni. A szentélynek, ép úgy, mint a Bazilika belsejének, teljesen márványfedésű falai vannak. A szentély dísze : a főoltár, Bonani Péter olasz szobrászművész remeke s rajta négy magyar eredetű szentnek szobra ékeskedik, nevezetesen Sz. Adalberté, Sz. Gellérté, Sz. Mártoné és Sz. Móré (pécsi püspök). A milyen óriási arányokban épült a szentegyház, ezekhez illő az orgona is, mel}

Tnek 65 változata van, 3500 síppal. A Bazilika hajójában carrarai márványból készült két szobor ragadja meg a szemlélőt. Az egyik Pázmány Péter bíborost, a másik Simor János volt herczegprímást ábrázolja. A főbejárat baloldali részébe építették be az úgynevezett Bakócz- vagy Bakacs-kápolnát, a melyet Erdődi Bakócz Tamás esztergomi érsek szűz Mária tiszteletére 1507-ben építtetett s annak idején a maga és rokonai temetkezési helyéül is rendelt. — A régi főtemplom a különböző ostromok alatt romba dőlt ugyan, azonban a kápolna épen maradt. Még a törökök sem rombolták le, hanem mecsetté alakították át. A törökök kiveretése után a kápolna ismét visszakapta rendeltetését és Rudnay prímásig folyton fennállott. Rudnay a Bazilika építésekor óvatosan szétszedette és beterveztette a mostani székesegyház complexumába. Benne van a régi székesegyház romjai közül csodálatos módon teljes épségben kikerült hírneves szűz Mária-kegy kép is. A Bazilika belső falait világosszürke márvány fedi, ezt vörös márvány szegélyezi, míg a díszítést fehér márvány és dús aranyozás adják. Ebbe a gyönyörű keretbe a hajó jobb és baloldalán impozáns módon illeszkedik be két óriási bronz dombormű, mindkettő Meixner alkotása s Krisztus életéből vett jeleneteket ábrázolnak. — A nagyarányú freskók mély hatást gyakorolnak a szemlélőre. Megragadja a figyelmet az a festmény is, mely a kupola baloldalán álló carrarai márványból készült oltár felett áll s Grigoletti ihletett ecsetje után Krisztus kereszthalálát ábrázolja. A jobboldali oltár felett az államalkotó első királynak : Sz. Istvánnak szintén Grigolettitől festett az az elhatározása van szimbolizálva, a melylyel Magyarország Nagyasszonyának felajánlja a koronát. A főszékesegyház alatt van a nagyszerű sírbolt, mely derengő világosságát a föld felszíne felett levő ablakokból nyeri. Ha az ablaknyüásokat (fülkéket) szemügyre veszszük, csak akkor látjuk, hogy az óriási épület mily rengeteg alapfalazaton áll. Az alapfalak ugyanis 17 méter vastagságúak. A sírfülkék a prímások és kanonokok temetkezési helyéül szolgálnak. Érdekes két nevezetességgel is találkozunk a sírboltban. Az egyik Széchy Dénes érsek (1465), a másik Vitéz János érsek (1472) renaissance-síremléke, melyek a lejárat mellett levő falba vannak beillesztve. A prímások közül eddig Károly Ambrus főherczeg, Rudnay, Kopácsy, Scitovszky és Simor prímások aluszszák a sírboltban örök álmukat, továbbá számos nagynevű kanonok és a főszékesegyház építészei. A főszékesegyház épületében, a hajóban, a főbejárattól jobbra találjuk a Sz. István-kápolnát, (nem az ősrégit, a melyről már szóltunk), melyben az Úrkoporsó található. Ugyanebben látható Károly Ambrus főherczeg-prímás márvány síremléke is, a melyet Canova művész' vésője alkotott.