Beke Margit: Esztergomi kanonokok 1900-1985 (Unterhaching, 1989)

I. Az Esztergomi Főkáptalan

jelentőségű az illető személy rövid életrajza és — ami a sematizmusok fölé emeli e kategória értékét — jellemzése miatt. Ugyanis valamilyen kiválóságra hivatkozva kéri az érsek a kinevezést. Különösen a XX. század elején bővel­kednek ezek nagyszerű ismertetésekkel. „Cat. 16. Abbatiarum, praepositurarum iura, beneficia. Abbatum item ac praepositorum propositiones, dataque eis facultas pontificalium.“ Mindazon apáti és préposti előterjesztéseket, kinevezéseket tartalmazza, amelyek az esztergomi érsek joghatósága alá voltak rendelve. Az esztergomi kanonokok apáti és préposti kinevezései szintén itt keresendők. „Cat. 23. Obitus ecclesiasticorum et religiosorum. Posthumarum pertrac­tatio. Testamentum.“ Az egyik legszínesebb irategyüttes olvasható e kategó­riában. A Curriculum vitae c. nyomtatvány kitöltése igen gondosan történt az érseki irodában. A személyi adatokon kívül megtudható az illetőről hol szüle­tett, hol szerezte teológiai képzettségét, milyen nyelveket sajátított el, felszen­telése után hol ténykedett, mikor nevezték ki és léptették elő kanonoki stal- lumokban, a megjegyzés rovatban különféle kitüntetései és végül nyomtatásban megjelent művei vannak. Bizonyára ezt használták fel a sematizmusok össze­állításához. A kanonoki végrendeletek többféle szemszögből nézve érdekesek, bár sajátos, egyéni jellegüknél fogva mindegyikük más. Értékes lehet genealó­giánál az örökösök nevének és rokonsági fokának megjelölése folytán (pl. Kittenberger István), életmódkutatásnál az ingó és ingatlan vagyon pontos leltározása következtében (pl. Rajner Lajos), de sok esetben szociális érzékükre is fény derül (pl. Sujánszky Antal). Itt helyezték el a beérkező gyászjelenté­seket, némelyik kanonoknál többfélét is (pl. Kanter Károlynál a káptalanét és az oltáregyesületét). A rokonság felsorolása szintén családkutatásnál nyer igazán jelentőséget. „Cat. 44. Libri scholastici. Scripta periodica. Variorum elucubrationes ac compositionum musicalium editio. Societas S. Stephani et S. Ladislai eden­dorum bonorum librorum. Libri prohibiti.“ Az egyházi cenzúra céljából be­küldött művek között találhatók a káptalan tagjai által írottak is. Míg a Simor Könyvtárban olyan művek is olvashatók, amelyek az Országos Széché­nyi Könyvtárban nincsenek, addig az itt elhelyezett beadványban több könyv­nek az engedélyezése követhető nyomon, sajnos a megjelenése már nem. A kategóriák csak 1939-ig könnyítik meg a kutatást, azután csak a mutató- és iktatókönyvek évenkénti átnézése nyújt biztos alapot a kutatónak. Főkáptalani Levéltár A testület évszázadokon át külön levéltárral rendelkezett, amelynek egy részét „országos“ levéltárnak, másikát „magán“ levéltárnak hívták. Ezzel jelezve funkciójukat is, mely szerint az előzőbe a hiteleshelyi tevékenység folytán létrejött iratokat, az utóbbiba viszont a szűkebb értelemben vett, a káptalan saját tevékenységére vonatkozókat sorolták be. Ma ennek a meg­különböztetésnek nincs értelme, hiszen a káptalan birtokában 1950 óta csupán a magánlevéltár maradt. A Főkáptalani Levéltár napjainkban is élő, nyitott levéltár, amennyiben a testület munkájához kapcsolódó levelezések, a káptalani ülések (consistoriu- mok) jegyzőkönyvei, valamint kanonoki hagyatékok képezik a gyarapítás 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom