Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Szentbeszédek

8. Budapesten a Bencés Gimnázium fennállásának negyedszázados évfordulóján A bíboros a katolikus család és iskola kapcsolatáról szól, kiemelve a bencés rend érdemeit. Budapest, 1948. április 6. Kedves Híveim! Kedves Nevelők és Ifjúság! A fölséges Praefatio az oltártól ide kívánkozik a szószékre: „Ma valóban méltó és igazságos, illő és üdvösséges, hogy különlegesen magasztaló hálát rebegjünk a mi Urunknak, Istenünknek"1 a vett jótéteményekért. Végigtekintve a hálálkodó temp­lomhajón, az ifjúság oldalán a szülőkön és nevelőkön, arra a megállapításra kell jutnom a Szent Benedek-rend fővárosi gimnáziumának 25 éves fennállási évfordu­lóján, hogy a katolikus iskolában a család és az Egyház egyazon valláserkölcsi vilá­ga találkozik, együttműködik, és így valósítja meg a katolikus iskola magasztos cél­ját: erénynek és tudománynak. A tétel tehát: katolikus család és katolikus iskola. I. A család a legősibb isteni intézmény a földön emberek számára; Isten szereteté- nek és bölcsességének a jele; az emberi társadalom gazdag kincstára. Fölséges for­rás, amelyből a jóval ifjabb, de szintén isteni gondolatnak, az államnak életfolyama szüntelen táplálkozik és felfrissül; a Krisztus teste, az Anyaszentegyház a hitújon­cait, Krisztus katonáit sorozza; az örökéletnek pedig ígéretes csemetekertje, faisko­lája. A családi fészket még zimankós időben is viharállóvá teszi az apa gondja, veríté­ke; puhává, meleggé az édesanya áldott jósága. Nemzedékek szorgalma szerzi össze a még oly szerény családi javakat, nemzedék-sorok küzdelemmel kialakított erkölcsi értékei adják a ma családjának a történelmi hozományát és útravalóját. A vérségi eredet az ősszülőktől, az Édenkertből, a Teremtő alkotó kezéből indul el. De a család megszentelő fémjelzése mégis az, hogy a Megváltó az Atya keblét Ná- záretben felcserélte a családdal, a Szent Családdal, és ezzel a ténnyel a családot be­iktatta az embermegváltó és üdvözítő intézmények közé, kisebbítetten megszente­lő Anyaszentegyházzá tette. Az apa homlokredőin Szent József és a mennyei Atya, az édesanyai tekinteten a Boldogságos Szűz, a gyermeken Jézus méltóságának a fényözöne ömlik el. Boldogok, akik előkelő és szegény otthonokban belülről és kí­vülről szüntelen látják ezt az égi fényözönt, és még boldogabbak, akik, ha már rég elsüllyedt is a boldogság szigete, ha már rég elhamvadt, kialudt is számukra a csa­38

Next

/
Oldalképek
Tartalom