Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)
Névlexikon
Nagybányán elöljáró (1710), tartományfőnök (1717). Missziós központokat hozott létre, a miskolci általa épített templomban temették el. Több műve megjelent. Boldoggá avatása folyamatban van. 1.120,121 KEMÉNY Simon — hős. A Szentimrei csatában (1440), Hunyadi Jánost élete árán mentette meg a törökök elleni ütközetben. II. 60 KEMÉNY Zsigmond br. — író, politikus (1814-75). Az 1848-as szabadságharcban belügyminiszteri tanácsos lett. Később szembefordul a forradalommal és a kiegyezés egyik előkészítője lett. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki. II. 128 KENDE Zsigmond — képviselő (1888-1971). Orvos, élelmiszerbakteriológus, politikus. A Galilei Kör egyik vezetője. Működött a Rókus Kórházban, a Népjóléti Népbiztosság Közegészségügyi Intézetében (1919). A Központi Tejcsarnok munkatársa, igazgatója (1946-47). A Magyar Radikális Párt ügyvezető elnöke (1945-48), országgyűlési képviselő. Különböző intézetek szaktanácsadója. Szerkesztette a Haladás c. lapot (1945-50). 111. 118 KERÉNYI Frigyes — ügyvéd, kölő (1822-52). Christmann családi nevét 1842-ben megváltoztatta. Pesten Kazinczyvel, Petőfivel, Tompával megismerkedett. Részt vett az 1848-as forradalom és szabadságharcban. Amerikába vándorolt és ott halt meg. Költeményeit Vidor Emil néven adták ki. II. 183 KERESZTELŐ János — ld. JÁNOS, Keresztelő KERESZTÉLY Ágost — szász herceg, esztergomi érsek (1666-1725). Protestáns hercegi család sarjaként részt vett Buda felszabadításában, majd konvertita és pap lett. Buzgó katolicizmusa és Habsburg-pártisága miatt nem értette meg a Rákóczi szabadságharcot. A birodalmi hercegi címet megkapta őmaga és érsek-uódai számára (1714). III. 144 KERESZTÚRY Dezső — költő, miniszter (1904-96). A budapesti, bécsi és berlini egyetemeken tanult. Berlinben az egyetem lektora, a Magyar Intézet könyvtárosa. Itthon az Eötvös- kollégium magyar irodalom tanára, majd igazgatója (1945—48). A Nemzeti Parasztpárt tagja (1945-50), vallás- és közoktatásügyi miniszter (1945-47), MTA főkönyvtárosa, az OSZK főosztályvezetője. Irodalomtörténettel, színháztöténettel is foglalkozott. III. 119 KERRL, Hans — német politikus, igazságügyminiszter (1887-1941). A porosz igazságügy szolgálatában áll (1933-34), birodalmi német miniszter. A német NSDAP párt tagja. I. 224 KÉZAI Simon — (13. sz.) az első magyar ismert krónikaíró. IV. Kun László papja, műve a Gesta Hungarorum, amely 18. századi kéziratban maradt fenn. A magyarok történetét az őstörténettől kezdve tárgyalja 1280-as évekig. II. 172 KINCS István — író, apát-plébános (1867-1942). Szombathelyi egyházmegyés pap 1891-es pappászentelése után, majd kőszegi apát. Műveiben a kisváros és a falu társadalmi életét mutatja be. II. 172,176 202