Beke Margit: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei III. 1948, (Esztergom, 1997)

Névlexikon

KISFALUDY Sándor — író (1772-1844). Magyar Testőr volt. Katonáskodott, fogságba esett, Verseket, regényeket és drámákat írt. — KISFALUDY Károly — író (1788-1830). Az Aurora zsebkönyvet szerkesztette és köréje baráti kört szervezett. Romantikus vígjátékai ismerete­sek. II. 172., III. 53 KIS TERÉZ — ld. TERÉZ, Kis KIS Károly — ld. KÁROLY, Durazzói KLOPSTOCK, Friedrich Gottlieb — német költő (1724-1803). A német irodalom modern irányzatának megalapozója. Munkásságát átszövi a pietizmus, a biblia és az antik világ. Fő műve a Messiás. 1.243 KOHÁRY István gr. — költő (1649-1731). Thököly Imre fogságában raboskodott. Buda visszafoglalásánál vitézül harcolt. 1714-től országbíró. 1.126,127,145., II. 61,128 KOLOS, Colombiére de la, SJ. Boldog — (1641-82) Alacoque Szent Margit lelkivezetője és a Jézus Szíve tisztelet egyik megalapítója. Híres szónok is; Lyonban, Paray-le-Monialban, Lon­donban tevékenykedett. III. 18 KONG-FU-CE — kínai vallásalapító (Kr. e. 552-478). Latinosított neve Confucius. Kínában egy ideig kormányzó. Szent könyveit ősi kínai irodalom alapján állította össze. Kortársai nemzeti istenként tisztelték, tana államvallássá lett. I. 95 KONRÁD, II. — német-római császár (1024-39). 1030-ban betört hazánkba, de Szent István visszaverte és elfoglalta a Lajtán-túli területeket is. II. 115,184, 201., III. 123 KONRÁD, Marburgi — inkvizitor (+1233). Árpád-házi Szent Erzsébet lelkiatyja. Szigorú éle­tű és nagy tudású mainzi papot főinkvizítorként küldte IX. Gergely Németországba. Az eretnek főurakat is perbe fogta, kereszteshadjáratot indított ellenük. Azok meggyilkolták őt néhány domonkosrendivel együtt. Szent Erzsébet szenttéavatási perének koronatanúja. I. 48 KONSTANTIN, Nagy Flavius Valerius Constantinus — római császár (274; uraik. 306-37). Konstantius Chlorus és Szent Ilona fia. A császári udvarban tartózkodott, majd atyja halála után császárrá választották, kereszténypolitikát folytatott. Maxentius trónkövetelővel a mil- viusi ütközetben győzött (312). Ezt a kereszténység Istenének segítségének tulajdonította. Kiadta a milánói rendeletet - a keresztényeknek vallásszabadságot biztosított. Zsinatot hí­vott össze, templomokat épített. Halála előtt keresztelkedett meg. I. 222, 223., III. 92 KOPÁCSY József — hercegprímás, esztergomi érsek (1775-1847). Híres szónok volt, székes- fehérvári püspöksége (1822) után veszprémi püspök lett (1825), végül esztergomi érsek (1838). Janzenista főpap volt. Esperesi koronákat előírta, megalapította a Tanítóképzőt, meg­építette a Duna-hidat Esztergom és Párkány között. A megkezdett bazilikát Esztergomban folytatta. Ott halt meg és temették el. 1.14,15 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom