Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)
A kezdetek
A KEZDETEK 1934 Újabb gondolatok az esztergomi szabadtéri színjátszáshoz. Korunk követelő igényeinek felismerése és beteljesítése gondolatával átfűtött tervezet eszméjét vetettük fel lapunk multi tárcájában: „Szabadtéri előadás a Bazilika előtt" címen. A rövidre fogott írás szűk kerete dacára sok megértő gondolkodó jó érzésével találkozott. Országunk több helyén kínálkoznak a példák a követésre. A szegedi dómtéren ötezernyi tömeg szorongott esténként Madách filozofikus költészetének varázslatában, sok ezer nézte végig. Tatatóvároson Csongor és Tünde kerti meseelőadását. Debrecenben Háry Jánost hallgatták az öreg kollégium udvarán, ezrek sereglettek össze a budapesti városligetben Beethoven zsenijének tündöklésére az állatkerti filléres klasszikus estéken, Pécsett nagyban folynak az előkészületek Janus Pannonius Pécs XV. Századbeli híres tudós-költő püspöke ünnepének keretében a Dómtéren tartandó középkori, - majd Miskolcon, az Avas- lejtőjén, Móricz Zsigmond az Ősember című szabadtéri előadások bemutatására és a Nemzeti Színház az Óbudai aquincumi romszínházban Sophokles előadásának tervével csatlakozik a korszerűség igényeihez. Tényként állapíthatjuk meg, - mint egy neves fővárosi író, a Pesti Napló egyik hasonirányú vezércikkében részletesen kifejtette, - hogy a színházak válsága korszakában a szabad ég alá kivonult színjáték tízezres tömegek érdeklődését keltette fel. Ez az érdeklődés tömegnevelő, s mint ilyen komoly művészi feladat, mert a léha és üresnek bélyegzett nagy tömegek is komolyan áhítoznak, - tudat alatt is, - az igazi költészet és művészet frissítő forrásához. Nem arról van itt szó, hogy a tömegeket a géniusz szolgálja ki, nem kell a költészet, művészet és tudomány szintjét alászállítani, hanem a tömegszínvonal felemelésével kell az alacsonyabb rétegek kulturális érték határait tágabbra és magasabbra kiterjeszteni. A művészet és költészet a múltak tanúsága szerint mindig korát megelőző jóstehetséggel látta és érzékeltette a jövendőt. Biztosabban és ösztönösebben találta jövő felé vezető útra, mint a politika és pontosan jelezte előre a bekövetkezendő áramlat fuvallatát. A demokrácia közeli bukását jósolókkal szemben az irodalom és művészet másfelé mutat és a tömegnevelés felé forduló irányzat a demokratikus folyamatot fogja erősbíteni. A „nagyközönség elé-31 KÖNYVTÁR j Er7' Jártra /íi'ir1) 17
