Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)

A kezdetek

igaz gyöngyöt szórnak, közkincset, hogy a sok hivatott között, sok „választott" is lehessen.

Az esztergomi Bazilika előtt lejátszandó Passió-játék terve szintén varázslatos hatást ébreszt már elgondolásában is. A hatalmas térre nyíló monumentális épület lépcsőzete, oszlopsora, fedett csarnoka, széles előtere és lépcsőzáró védfalai egyenesen felkínálják a nagy színjátszás lehetőségét, mert ilyen imponáló csarnok még másik az országban nincs. A két torony irányából elölről rávetendő villamos-reflektor fényhatása lemérhető volt az „Esztergomi Hét" ünnepségek kivilágításából. A zenei és énekhang érvényesülése szakemberek véleménye szerint úgy volna megoldható, hogy mivel (Hajnali Kálmán szerint) a Bazilika nagy orgonája úgy épült, hogy hangja a főoltár felé irányodik és a főbejáró ajtón a hang kiáramlásának zavartalanságára számítani nem lehet, egy nagy teljesítményű modern villamos orgonát kellene kölcsönbe szerezni, mit a gyáros reklámul is beszerelne az oszlopsor mögötti csarnokba. Viszont a zenei és énekhangok együtt tartása és lekötése érdekében kellene a színjátszó és nézőteret gyors növésű, magas törzsű fákkal lezárni, nehogy a hang a Papnevelde felett, vagy Szenttamás hegye felé elszállhasson. Ez a sűrű, tömör lombfalat alkotó fasor, a Bazilika előtti tér hatását károsan nem befolyásolná, sőt a jelenleg kétoldalt elfutó teret az architektúra kívánta egységben lezárná; északi oldalon a terület képének leggyengébb részét, a Papnevelde háztetejét eltakarná, a Szenttamás hegyére nyíló szép déli kilátás pedig a fasor külső oldalán létesítendő új sétaútról zavartalanul volna továbbra is élvezhető. Ezt a sivár teret előbb-utóbb úgyis ki kell parkszerűen építeni és így a kettős célt szolgáló fasor csak megkönnyebbítené a Bazilika környéke régtől húzódó rendezése kérdésének megoldását.

Mindnyájan megállapítottuk, hogy úgy színházban, mint filmen milyen leküzdhetetlen akadályt emel tömegjelenetek hatás-érvényesülése terén a szűkre szabott színpad aránylagosan kis területe. Ezzel szemben a Bazilika csarnokának és előterének hatalmas méretei szinte határtalan lehetőségét nyújtják tömegfelvonulások és tömegjelenetek lejátszásának. Jeruzsálem népe, több száz szereplő tódul az érkező Jézus elé; Pilátus palotája teraszáról szól a nyugtalan, ítélkező néptömeghez: Ecce Homo!; siránkozó hívők, római lovas katonák csapata és kíváncsi hitetlenek százai kísérik a keresztjét vivő Jézust. Ilyen jeleneteket sehol másutt hatásosabban bemutatni nem lehet, ilyen jelenet ezrek lelkében maradandó nyomokat hagyva érvényesül, ilyen tömeg „feszítsd meg”-je pattanásig feszíti a hit szárnyain emelkedő érzést. Mindezekhez nem, vagy alig kell külön kulissza, mert az épület szervesen játszódik bele a commedia deli' arteba. Ha minden igazi itt, az ég, a csillagok, a szél, a lovak, az áldozati oltár füstjének illata, az épület beszédes hatása, - miért ne lehetne „igazi" az egész?

Einczinger Ferenc (Esztergom, 1934. augusztus 26.)

18