Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)

Az elmúlt 25 év

A színházi előadások számára [is) megfelelő helynek a nagyobbik (az ún. „Budai") torony melletti - méteres gazzal sűrűn benőtt - terület mutatkozott: a hajdani „Török kert". (Hajdan ennek területe is - a váron belüli átjáróként - fontos védelmi célra szolgált. Az esztergomiak által mai is gyakorta használt elnevezését - „Török temető" - valószínűleg csak a 18-19. század fordulója körül ragasztották rá. Leginkább talán akkoriban, amikor a Bazilika építését előkészítő tereprendezés munkálatai során ide vitték át a még fennmaradt török sírköveket. - ezek jelenleg az ún. Lipót-teraszon vannak elhelyezve. A munkálatok kezdetén helyenként 3 méter magas, újkori betöltésű földréteget kellett kitermelni, hogy ezután a színpadot és nézőteret megépíthessék. Ennek természeti adottsága volt, hogy lejtett, tehát ezt csak lépcsőzetessé kellett alakítani.

A Budai-tornyot belül úgy alakították ki, hogy a színházi segédfunkciók (öltözők, vizesblokk) is helyet kaptak; legalsó szintjét a színpad - az egykori török kert - felé is megnyitották, egy feljáró lépcsővel. Ebben az évben az un. „gyilok- járó” is elkészült, összekötve a Budai-tornyot a 2. kaputoronnyal. Ez - mellékesen - nagyszerű „karzatként" is szolgálhatott a színházi előadások alkalmával. A róla a színpadra vezető magas lépcsőt pedig a rendezők, illetve a színészek használhatták ki, ami elég sokszor nem is volt elkerülhető, hiszen a produkci52

ESZTERGOM, BUDAI TORONY', TOROK KERT, ENGEDÉLYEZÉSI WN/_____________________ALSÓ SZÍNT ALAPRAJZA H=1.1oo