Darvay Nagy Adrienne - Nagyfalusi Tibor: A 25 éves Esztergomi Várszínház (Esztergom, 2013)

Felvezető: "Irány a Várhegy!"

nagyon rossz színhely választás az ún. Népkertben (a mai Petőfi iskola | és Kolping-ház helyén). Akkor még városszél, rosszhírű környezet (cigányviskókkal, bordélyházakkal), amelyet az előkelőbb - és tehetősebb - közönség, különösen pedig a hölgyek messze elkerültek. Épp ezért elkerülhetetlen a hatalmas bukás, a helyi színháztörténet mélypontja.

Abday Sándor színtársulata a Buda (a mai Kossuth) utcai Magyar Király vendégfogadó földszinti nagytermében 1836. január 10-én kezdte meg előadásait. 78 napos tartózkodásuk alatt 37 alkalommal léptek a közönség elé. Hogy minden előadásuknak színlapja megmaradt (ami elég nagy ritkaság),

Mayer István pedagógus-kanonok gyűjtőszenvedélyének köszönhető.

A színlap-sorozat lelőhelye: Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Mayer István külön gyűjteménye 325. kötet.

Mi történik ugyanekkor fenn, a Várhegyen?

1820 óta készül a betetőzés: a Bazilika. Méltó - és végleges - otthon a „hely szellemének” befogadására. A török- és kuruckori pusztítások nyomán szinte kihalt rommező megelevenedik, megnyílik nemcsak a helyi, hanem az idegen- forgalom számára is. Építés közben is sokan látogatják (1831-ben például Kazinczy Ferenc); de a csoportos, tömeges turizmus legfőbb esztergomi úticéljává először az 1856. augusztusi fényes avatóünnepségen emelkedik.

A város felé néző homlokzat oszlopcsarnoka később (1869-ben) készül el: ezzel a „hely szelleme” ünnepi, magaslati lehetőséget kínál zarándok-menetek, díszfelvonulások - sőt színjátékok számára is.

1820 után azonban még nagyon hosszú idő telik el (1962-ig pontosan 142

10