Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)

A pusztítások azért voltak rendkívüliek, mert a török illetve a magyar birodalom egyik kiemelkedő végvára volt és, így a török kiűzetésekor alig néhány kisebb építmény maradt meg a középkori építményekből pl.: Bakócz-kápolna. Igaz a XVIII. Században újjáépítik a várost a középkori romok elbontásával vagy részleges felhasználásával.

Az elpusztult városrészek helyén két település Szentgyörgymező és Szenttamás alakul ki, melyek a két várossal (Esztergom szabad királyi várossal és a Vízivárossal) 1896.-ban egyesül a mai Esztergommá.

A várhegy északi részén Szent István vértanú emlékére emelték az első templomot, a második a Géza fejedelem által emelt palota építésekor létesült, mint fejedelmi illetve királyi imahely. A harmadikat pedig I. István építette 1010. közül ez a kelet -nyugati tájolású háromhajós Szent Adalbert-székesegyház volt. Ennek alapterülete 75 x 30 méter, a tornyok magassága pedig 60-70 méter lehetett. A templomot 1188. évi tűzvész után Jób érsek javítatja ki, ekkor készül el fő nevezetessége a díszes kapu a „porta speciosa”. A tűzvészt követően 1198.-ban Imre király lemond a palotáról az érsekség javára49. A XIV században Telekdi Csanád Gótikus stílusúvá alakítatja át Végül a Török hadjárat áldozata lett 1543.-ban. Az újjáépítését Barkóczy Ferenc püspökhatározza el, de korai halála megakadályozza a kivitelezésben.

A középkori maradványok jelentős részének pusztulására, és a mai várhegy formájának kialakítására a XVIII-XIX. Században kerül sor. 1761 .-ben az érsekség visszakapja a várat Mária Teréziától és annak kezdeményezésére Franz Anton Hillebrand tervei szerint csak egy kisebb méretű szerény helyőrségi templomot építettek, melyet 1822.- ben le is bontottak az új foszékesegyháznak adva helyet.

49 Arról, hogy az érsekségnek mikor adják át a palotát a források nem egyértelműek ezért mind a két időpontot és királyok nevét közlöm. (1198.-ban Imre király illetve IV. Béla 1249.-ben)

33