Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)
A foszékesegyház építési tervének kivitelezése csak az érsekség Nagyszombatból Esztergomba történő visszaköltözése után 1820.-ban50 kezdődik el. Rudnay Sándor prímás kéri fel Ludwig von Remy udvari főépítészt, majd Kühnel Pált bízza meg, aki unokaöccsével Packh Jánossal készítette el a terveket. Az alap szilárdságának megnövelése érdekében a korábbi templomok alapjait teljesen eltüntették, így legalább 8-10 méterrel csökkentették a talaj szintet. „Ekkor gyakorlatilag betemették és lebontották a keleti védműveket, lebontották a Budai torony és a rondella emeleti szintjeit, a palotaegyüttes keleti falait, és betemették a kapuszorost és előterét. Elhordták a szárzárokban kialakított sáncok kiemelkedő részeit, visszatemették a megmaradt árkokat, a bazilika homlokzata elé kialakított rámpával, illetve az északkeleti oldalra épített teraszos sétaút-rendszerrel teljesen megváltoztatták a hegy eredeti formáját, és lankássá tették az eredetileg meredek hegyoldalt. A nyugati oldalra is több ezer köbméter földet terítettek szét, eltakarva ezzel a korábban még látszó sziklákat, s megváltoztatva a vár dunai látképét is.”51 52 Az elhordott földből alakílják ki a bazilikához vezető feljárót (rámpa). Rudnay Sándor bíboros halála (1831) után Kopácsy József érsek Hild Józsefet bízza meg, de pénzhiány miatt az eredeti tervek megvalósításáról le kellett mondaniuk. 1849.-ben Kopácsy érsek halála után az 1849.-ben kinevezett Scitovszky János szentelte fel a székesegyházat Liszt Ferenc: Esztergomi mise című zeneművének előadásával 1856. augusztus 31 .-én. A felszentelést követően a befejező munkálatok tovább folytak, amit Simos János érsek irányított. Az épület építésének befejezése 1869. november l.-jén történt. Az esztergomi bazilika hazánk legnagyobb klasszicista stílusú temploma 118 méter hosszú, 49 méter széles és 100 méter magas. 50 Ekkor Rudnay Sándor az érsek és az érsekség visszatérésének alkalmából ünnepi előadásra kerül sor 1820. május 15.-én. 51 Kőtári katalógus 52 1829.-ben avatják bíborossá, melynek alkalmából Fülöp János Komáromi színigazgató díszelőadást tart tiszteletére. 34
