Gurzó Norbert: Az Esztergomi Várszínház. Színjátszás Esztergomban (Esztergom, 2006)

fejedelmi, illetve a királyi szolgálónépek településeiből a Regia civitas-ból alakul ki a város a X - XI század folyamán. A középkori Esztergom magját a Vár és a Víziváros alkotja. A három fallal védett települést kisebb nagyobb városrészek, települések halmaza övezte. Mind külön birtokos tulajdonában voltak (király, érsek, káptalan, szerzetesek és világi személyek), de ezek a városrészek egybeépültek és különböző jogállásúak lettek, és külön névvel illették őket, például: Szent Anna kerület, Kovácsi kerület, Szentgyörgymező, Szenttamás. Hazánkban itt működött az első pénzverde és az Árpád-kori Magyarország királyi adójövedelmét ide kellett beszolgáltatni. A város árumegállító jogged is rendelkezett, mely törvény által minden külföldi árut először ide kellett hozni, és majd csak megvámolásuk után vihették tovább. 1242.-ben a várost a Várhegy kivételével a tatár pusztított el, az újjáépítés után már nem tartotta meg korábbi jelentőségét A királyi udvar eltávozott a városból 1249.-ben. Majd 1256.-tól a Vár az érsekség örök tulajdonát képezi. A város továbbra is megtartotta kiváltságait és továbbra is az ország egyik legjelentősebb városai, közé tarozott és, mint érseki székváros, ahova rengeteg egyházi intézmény koncentrálódott, a középkori Magyarország kulturális és művészeti életének kiemelkedő középpontja maradt egészen 1543-ig. A város hanyatlása és pusztulása az első török ostrom után kezdődött el 1526.-ban. Esztergom 1543 és 1683 között török megszállás alatt állt (kivéve 1595 és 1605 között). Az első török alóli felszabadításkor 1594.-ben (a legenda szerint) veszti életét Balassi Bálint költő és egyes adatok szerint itt harcolt Claudio Monteverdi az opera megteremtője is. A törtök uralom alól csak 1683-1685-ben szabadult fel a város. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom