Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)

Esztergomi várjátékok

1964.

III. eSZTeRQOMI VÁRjÁTéKOK

2

o

n

Esztergomi Várjátékok

(Film, színház muzsika 1964. 32. sz.)

MEGNYITÓ EST A MŰVELŐDÉSI OTTHONBAN

A romjaiban is ékes, gazdag Esztergomban, a gótika és a reneszánsz kultúrájának egykori fellegvárában az idén harmadszor szólaltak meg a fanfárok, hirdetve az esztergomi ünnepi várjátékok kezdetét. A messzi földön híres, hatalmas székesegyház tövében, Gertrudis királynő egykori palotaszobájának romjaiból bástyafalakkal övezett, zárt udvarű szabadtéri színpad létesült, ahol a X-XV. században itt élt francia, olasz földről ide szakadt trubadúrok énekei és középkori táncdallamok csendültek fel.

A többhetes előkészületek után azonban az időjárás - néhány órára csak - meghiúsította a szép elképzelést és a III. Esztergomi Várjátékok megnyitását a művelődési otthonban kellett megtartani. Jancsó Adrienne itt mondta el Peire Vidai trubadúr költő verseit és Szabó Miklós, Svéd Nóra itt dalolták el Petrarca és középkori költők megzenésített verseit, fuvola, viola és cselló kísérettel. Esztergom magáénak vallhatja a Bánk bán dráma történésének színhelyét, hiszen a legújabb kutatások szerint a közeli Klastrompusztán játszódott le a tragédia. Bánk bán és Tiborc kettősét, majd Bánk és Gertrudis szópárbaját, Katona József drámájának részleteit Kállai Ferenc és Horváth József, illetve Kállai Ferenc és Jancsó Adrienne tolmácsolta. Közreműködött még az esztergomi Labor Műszeripari

Művek vegyeskara Szabó Tibor vezetésével, Harkányi Ödön előadóművész és András Béla zeneszerző, aki a trubadúr énekeket és a középkori táncdallamokat feldolgozta és betanította.

Papp Jenő