Ambrus Regina (szerk.): 30 éves az Esztergomi Várszínáz (Esztergom, 2018)
Esztergomi várjátékok
1965. RGQGSZGTI ÄSATÄSOR A VÄRHGQYGN Folytatják az esztergomi Várhegy feltárását (Dolgozók Lapja, 1965- június 3.) SOK ÉRDEKESSÉGET ÍGÉR AZ IDEI KUTATÁSI PROGRAM Nagyarányú ásatások kezdődtek Esztergomban, Nagy Emese, a Nemzeti Múzeum középkori osztálya munkatársának irányításával és az esztergomi Vármúzeum közreműködésével. A történeti és műemléki szempontból országos jelentőségű feltárások eddigi eredményeiről, az idei kutatási programról az ásatás vezetője, Nagy Emese tájékoztatta munkatársunkat.- Az esztergomi Várhegy és az egykori vár történeti, régészeti szempontból nagyrészt még tisztázatlan, s főként a terület középkori állapota ismeretlen a kutatók előtt. A teljesség igényével tavaly megkezdett feltárásokkal az első magyar királyi palota alaprajzát, a középkori és a középkor előtti kultúr réteg eket szeretnénk feltárni, illetve megismerni. Ennek, a ma még nem tudni, mekkora területre kiterjedő anyagnak a feltárását és feldolgozását csak több éves ásatási program keretében oldhatjuk meg. A múlt évben folyó, s az idén három hete megkezdett kutatások igazolták, hogy a rétegek fedte anyagban nemcsak az ország, de Európa egyik legbecsesebb értékű műemlékkomplexuma rejlik.- Az eddigi kutatómunka mivel gazdagította az erre a területre vonatkozó történeti ismereteinket?- Bebizonyosodott, hogy a Várhegy és a vár környéke az őskorban és a népvándorlás alatt is lakott volt. Számos késő bronzkori és vaskori kerámiatöredékek, s egyéb használati eszközök kerültek elő a rétegekből. Ezek között több muzeális szempontból is számottevő kelta edénynyel gazdagodott leletanyagunk. A többi úgynevezett szórvány apró leletanyag, ha muzeális szempontból nem is jelentős kormeghatározásra viszont döntő fontosságú.- Mi a legjelentősebb az eddig feltárt épületmaradványok közül?- Több helyütt bukkantunk kora Árpád-kori falmaradványokra, s igen sok falszakasz került már felszínre a királyi palota épületrészeiből is. Az összefüggő alaprajz rekonstruálását nehezítik az egymást követő ráépítések, építési periódusok. Három, három és fél méteres mélységben mindenütt római falszakaszok fekszenek, feltehető, hogy a Várhegyen római erődítmény állott, legalábbis ezek az építmény- rendszerhez tartoztak.- A nagyközönség mikor és milyen formában láthatja majd a Várhegyen feltárt emlékeket?- Mint mondottam, a teljes feltárás több évet igényel, de a már eddig tisztázott területeken az Országos Műemléki Felügyelőség előreláthatólag rövidesen megkezdi a korhű helyreállítás munkálatait. Az eddigi tervek szerint a XVIII. századi laktanyaépületet múzeummá alakítják át, s az ásatások gazdag leletanyaga, régészeti és művészettörténeti emlékeit mutatják itt be. Ezen kívül számos terem, udvar, illetve terasz tárul a látogatók elé. A királyi palotát, a várkápolnát, a kazamatákat, kapukat és bástyákat úgy alakítják ki, hogy az ásatásokon előkerült leletanyag itt is helyet kapjon -jfejekte be nyilatkozatát az ásatás vezetője.
