Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
Nem végleges következtetések a legrégibb magyar királyi kegyhelyről - Esztergom város ezeréves fennállása évfordulójánek megünneplése
akartunk, nagyon is törekedtünk erre... A növekvő turizmus már a kapukat döngette. És ekkor váltak az emberek, az előbb említettek, az értők, nem szocialista, hanem egyszerű jelző nélküli hazafiakká, lokálpatriótákká. A pénzügyi szemlélettel, a pénzzel, mint ideiglenes céllal birkóztak. És ebből lettek a további eszközök: a csákányok ásók, lapátok, később az árokásó gépek, földgyaluk, markolók, billencsek, — majd az „Új” kockakövek a Bazilika körüli burkolathoz (Kékesi Gyula, Városgazdálkodási Vállalat igazgatója bontott anyagból Budapestről szerzett bazalt köveiből) ... és természetesen az emberek, a munkások, tudósok, régészek, a feltárást és a helyreállítást szakszerűen végzők szinte egész kis serege. Világos, hogy a fizikai eszközöket mozgatók sem dolgozhattak a bizonyos föníciai eszköz nélkül... * De tartsunk sorrendet. A város, a megye, a területi bizottság, a Dunakanyar Intéző Bizottság összefogott egy látszólag közelebbi cél megvalósítása érdekében. Ezt ugyanis egészen a Belkereskedelmi Minisztériumig támogatták. (Akkor még nem is gondolták, hogy az erre nyújtott támogatás lesz az alapja Esztergom számára egy évtizedig tartó nagy összegű pénzbázisnak, 120 millió forintnak. Ilyen gondolat született: Utat kellene építeni a Vaskapuhoz, tovább húzni az akkori időkben Budapestről leginkább Videgrád körül tömörülő turizmust — szólt az idegenforgalom irányító szervezeteinek koncepciója. Merész vállalkozás, amikor a fő célhoz a Várhegyhez is kellett az „egy az egyhez”— szabálynak betartása. A Vaskaput szemelték ki kirándulóközpontnak, és ez teremtette meg a későbbiekben a Várhegyhez is a pénzügyi alapokat. A Dunakanyar Intéző Bizottság akkori elnöke Oczel János volt egyik fő szorgalmazója e gondolatnak, akkor még nem is sejtve, hogy ez által később, amikor ő már távozott e tisztségéből ez válik majdnem tíz teljes év fő pénzügyi forrásává Esztergom idegenforgalmi céljai számára. 87