Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)

Prímás érsekek értékes nyomai a hegyen

gyen sem történt az ott uralkodó prímás érsekek részérói ebben az időszakban említésre méltó építkezés. 1498-1525 között a hegyen Bakócz Tamás érsek gyakorolta a legfőbb jogokat, mind egyházi, mind gazdasági szempontból. Bakócz Tamás II. Ulászlótól zálogba vette Esztergomot, 4000 aranyat fizetett a szabad királyi városért. Ettől kezdve Esztergom érsekei irányították nemcsak a város, hanem az egész környék életét. Alispánjaik és esztergomi várnagyaik révén szinte uralkodói jogokat gyakoroltak.

*

Vitéz János halálát követően Estei Hippolit vette át az érseki udvart.

Hippolit javításokat végeztetett a vár egyes részein. Amikor Mátyás meghal, utána fényes ünnepségek színhelye az esztergomi Várhegy. Az érsek palotájában, 1490-től 1501-ig, Hippolit meghívására Mátyás özvegye, Beatrix királyné is otthont talál.

Hippolit után a hegy egyik legnagyobb hatalmú birtokosa, Bakócz Tamás érsek következett, aki eleinte katonai szolgálatot teljesített, majd a páduai és a krakkói egyetemen végzett tanulmányokat.

Érseksége valóságos csúcsnak minősül, erősebbnek mint az országban másoké, hiszen a budai királyi ház Jagelló udvarának fényét is elhomályosította az esztergomi érsekség, továbbá földbirtoka révén Esztergom szabad királyi városnak is földesura lett.

Bakócz Tamás csodálatos építményekkel is hozzájárult nagyszerű idejének fényességéhez. Szaporította a kódexek számát, ezzel is növelve az esztergomi érseki könyvtár gazdagságát, Mátyás világhírű corvináinak eladását, elkótyavetyélését megakadályozta.

Vörösmárvány sírkápolnája ma is Európa, sőt világszerte megcsodált darabja a Várhegynek, a Bazilika oldalkápolnájaként. Zenei életet is lehelt az akkori egyházi liturgiába. Az orgonamuzsikát a legnemesebb eszközökkel táplálta és erősítette.

ó maga hatalma, pompája és alkotásai révén még a pápai trónra is pályázhatott.

25