Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
Prímás érsekek értékes nyomai a hegyen
1521-ben halt meg, és mintegy 60 ezer aranyat hagyott II. Lajos királyra, hogy a végvárakat fenyegető törökök ellen e várakat erősítsék, erődítsék, biztonságosabbá tegyék. II. Lajos azonban, mint uralkodási idejéről tudjuk, mindezeket az óriási érékeket elherdálta. Köztük ékszereket, műkincseket. Esztergom prímás érsekei ezután már a puszta megmaradásért, a puszta lét megőrzéséért küzdöttek, legtöbbjük ideiglenesen csak esetről esetre tért vissza a várba. Annak védelmét személyesen nemigen irányították. A Várhegy urai közül még mindenképpen meg kell említeni az ellenreformáció erős alakját Pázmány Pétert. Természetesen nem volt célunk a Hegy valamennyi érsekét felsorolni, inkább azok említésére szorítkoztunk, akiknek neveihez kemény megpróbáltatások és az újjáépítések, az érseki várpalota fényességeinek emelése, vagy annak fenntartása fűződik. ★ így érkeztünk el a legújabb korhoz, melynek nagy alkotói, a Bazilika építői voltak, Rudnay János, Kopácsi Sándor, Szcitovszky László és Simor János, akik az utókor számára megteremtették a Hegy koronáját, a ma már világhírű esztergomi Bazilikát. A Bazilika felépítése nemcsak magának az új főtemplomnak, az európai méretekben is nagy katedrálisnak épületóriását jelenti, hanem mindazt az örökséget, amelyet e falak közé a korábbi érsekek, prímások gyűjteményeiből, alkotásaiból át lehetett menteni: így elsősorban magát a főszékesegyházi kincstárat, egyes ezeréves darabjaival, és hogy többet ne említsünk, ismételten az eredeti szépségében, a törökök által is megkímélt, 1600 darabra fűrészelt és a bazilika oldalkápolnájaként ahhoz hozzáépített Bakócz-kápolnát, a nagy érsek sírkápolnáját. A Bazilika altemploma, kriptája őrzi mindazoknak a kiváló, és itt eltemetett érsekeknek testmaradványait, akik a Várhegyen ma is lenyűgözően értékes és az emberiség történetétől elválaszthatatlan darabokat hagyták ránk. 26
