Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
A Várhegy újjászületésének még két kiemelkedő motívuma
gyet, Árpád nemzetségéből adta a magyarságnak Istvánt a XX. században is megirigyelhető, nagy látókörű elmét, aki államot akart. Nem egyetlen nemzetséget, nem törzsi vetélkedést, nem kalandozást, a múló győzelem és dicsőség kétes mámorát. Nem akart többé az egész népet szétverő lech-me- zőket. Leverte a széthűzókat, az áskálódókat, s ezekből az egyszerű magyar tömegharcosokból lett a magyar állam, a magyar keresztény európai nemzetközösség. * A hegyoldal tiszta és gondozott, a régészek megkutatták a föld gyomrát és a zöld füvet öntözi a Ségner-kerék nyaranta. Berendezett tereprészek, gyepesített, virágosított környezetében állnak a falak, a régi romok és a kövek. Gondos gondozás várja most már az újjászületett Várhegyen az ide- sereglő akár tisztelgő, akár kíváncsi ezreket, százezreket. A Várhegy újjászületésének még két kiemelkedő motívuma Maga a Vármúzeum nem a Dunakanyar, illetve a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság kezdeményezésében újult meg, de kétségtelenül döntő szerepet töltött be az intéző- bizottság az Országos Műemléki Felügyelőség illetékeseinél, amikor a Vármúzeum ún. „modem” képét nem építették meg. A Vármúzeum teljes rekonstrukciójához, a bejárati részek újraépítéséhez, a kiállítandó tárgyak rendezéséhez, a legkitűnőbb esztergomi szakemberek figyelmeztető, s egyúttal eligazító jelenléte nyújtott nagy segítséget. A Vármúzeum igazgatója, Horváth Béla, többször felhívta az építési szükségletre a miniszteri főhivatal szakembereinek figyelmét. (Pl. Országos Műemléki Felügyelőség!) Hangsúlyozták, a Vármúzeum részéről, hogy ez a múzeum nem egy melléksi- kátoros, afféle véletlenül ottmaradt, félig-meddig romos tanúja az ezeréves államalkotó cselekedeteknek, és nem lehet pályakezdő mérnökök „modernista” tervpróbálkozásának rock-színpada sem. Itt a hagyomány nem nosztalgia, hanem 115
