Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
Esztergom a magyar történelemben
Esztergom a magyar történelemben (Fény- és hangjáték szövege, gondolatmenete) Nemeskürty István ezzel a címmel írta meg a Várhegyen építendő fény- és hangjáték eszközrendszerén bemutatandó, mintegy 1000 évet felölelő monumentális fényből — (alakzatból) — és szövegből ötvözött magyar történelmi korszakot, a kezdetek-kezdetétől a mai napok küszöbéig. A fény, amely az árnyak és konkrét képek elevenítő, rituális megjelenítő hatásával benyomul a néző szemébe — tudatába a képek alatt elzúgó zene — a Duna hullámának hangjával vegyült — érzelmek felkeltése útján idézi a történelmi eseményeket. Ezeket a jeleneteket a törökök ostroma — a város felszabadítása, a meredek várfal változatos megvilágítása — esetleg tűzijáték stb., igen jól megelevítheti — írja Nemeskürty forgatókönyv tervezetében. Itt sebesült meg halálosan Balassa Bálint, akinek akkor írott versét hallhatjuk: Imé kioldoztam, a teelődbe hoztam feneötte sebemet Kit csak Te gyógyíthatsz, életre fordíthatsz szánd keserves fejemet, Bűneim kínjával, testem fájdalmával ne gyötörd életemet. Végtelen irgalmú, ó Teh nagyhatalmú Isten, légy már kegyelmes! Majd a Bazilika kontúrja — Hild József alkotása — az 1856-beli felszenteléskori képében tűnik fel, miközben Liszt Ferenc esztergomi miséjének hangjai kísérik a lenyűgöző óriási fény- és árnyképet Következik ismét a város történelmét idéző szöveg a fejlődésről, a megye székhelyéről, Bottyán János lakóházáról, 111
