Zajovits Ferenc: Az esztergomi Várhegy újjászülése (Esztergom, 1993)
A könyv keletkezéséről
... az embert csak cselekedetei követik mindenüvé: a halálba is... Az egyenleget az Idő vonja meg... A könyv keletkezéséről A hegy maga a magyar történelem. A magyarság ideván- dorlásától és itt történt megállapodásától kezdve szinte a mai napig. Mi azonban nem törekszünk a hegy korábbi történetének mélyreható és a magyar lelkek mélységében kutató elemzésére. Ezt a munkát már több szerző elvégezte. Elsősorban maga a történelemírás. Ez nem hagyhatta ki (kissé laikusán hangzó bizonyítás) — „nem hagyhatott ki” — semmiféle írásos visszaemlékezést, amely a magyarság történetének, és éppen itt, a Kárpát-medencében történt letelepülésének, és eseményeinek hiteles bizonyítékául szolgál. Ám mi sem kerülhetjük el, hogy röviden ne emlékezzünk meg az eseményeket alakító és a magyarság történetét formáló évekről, és az ezer év előtt lezajlott évszázadokról, amelyek meghatározzák helyünket, sőt még ma is meghatározzák egész Európára kiható jelenlétünket. Célunk mindenesetre a legújabb események ismertetése a II. világháború után, de mindenképpen és elkerülhetetlenül érintenünk kell a kezdeti évszázadok elején a Kr. u. 900-as évek körüli, a magyarság ideérkezését megelőző történeti elemeket is, igen szűkre szabottan. A szerző megkockáztat egy személyes megjegyzést: Ez a hegy a lábainál csobogó Dunával valószínű, évmilliókkal előbb is itt találkozott, ám az időszámításunk utáni 900-as évek ezt a találkozást számunkra, a magyarság, a magyar törzsek számára megszentesítik. Erről az időszakról is röviden írni kell. Bárha célunk a Hegy 1945 utáni történetének ismertetése, ezek elől a kényszerítő imperatívuszok elől nem térhetünk ki, sőt nem is akarunk kitérni. Vállaljuk azokat. 9
