Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - II. Kései középkor
FODOR LÁSZLÓ AZ ALMÁRVÖLGYI PÁLOSKOLOSTOR RÉGÉSZETI FELTÁRÁSA Egertől észak felé haladva a 25. sz. főút mellett, Felnémet határában találjuk a pálosok egykori kolostorának maradványait. (1. sz. kép) A hetvenes évek eleje óta több alkalommal végeztünk leletmentő ásatást a területen. A romokra a huszas években egy iparvasút építése során akadtak rá.1 A pálosok Felnémet közelében megépült almárvölgyi kolostorát több okleveles adat is említi. Gyöngyösi Gergely generális perjelsége idején (1520-21) felkutatta a magyarországi pálos rendházakra vonatkozó írásos anyagát,2 tudomásunk szerint ezen Inventárium tesz először említést a kolostor építéséről - miszerint "1347. Miklós püspök az egri káptalan hozzájárulásával elkezdi építeni a Mária Magdolna monostorát, és megajándékozza szőlőkkel és malmokkal."3 További megerősítést tesz Gyöngyösi Gergely a - pálos rend életéről írt művében,4 ahol a fenti alapítás mellett megemlíti 1520-ban Csanádi Kelemen egri kanonok munkálatait, miszerint a kanonok saját költségén végez átalakításokat és felújításokat a kolostor egyes részein.5 Oklevelek alapján a kolostor több birtoka helyzetét topográfiailag tisztáztuk. így ismerjük Botond-pusztát (egykor a mai Besenyőtelek és Tepélypuszta között feküdt), Hegelylese nevű helyet (a mai Tisza-tó melletti Poroszló közelében), valamint Fekete és Szőke nevű helyeket (szintén a Tisza-tónál, Borsod megyei Borsodivánka és Négyes határában).6 Tudjuk az oklevelekből, hogy volt szőlőjük Eger mellett Egreden (ma is szőlőhegy az Eged alatt) és Felnémeten (1371), valamint házuk Egerben (1439).7 A kolostor lakóiról is vannak ismereteink. Megtudjuk az oklevelekből néhány felnémeti perjel nevét is, így 1378-ból Miklósét, 1404-ből Mihályét, 1406-ból Péterét, 1466-ból Jánosét, és 1480-ból István fráterét.8 A kolostor pusztulása feltehetően a XVI. század derekára tehető, ugyanis ismerjük 1549-ből az utolsó perjel nevét - Deési Péter személyében.9 Elnéptelenedésénél közrejátszott Perényi Péter kancellár, protestáns főúr itteni területfoglalása, valamint az 1552 őszén megjelenő török csapatok pusztításai. Azt is az oklevelekből tudjuk, hogy a kolostor többé már nem népesült be, egy 1571-ből származó oklevél szerint a báró Ungnád Kristóf egri várkapitány által a rendnek visszaadott javakat már mások kapják.10 AZ ÁSATÁSOK FONTOSABB EREDMÉNYEI Több évi leletmentő munkával a kolostor területének több mint 80%-át megkutattuk. Tisztáztuk a kolostor építészeti - szerkezeti összefüggéseit - a kezdeti- és átépítési időszakokban.11 így igazolhatóak voltak az oklevelek ide vonatkozó adatai is.12 Munkánk egyik fontos eredménye volt a két különböző időszakban megépített, két különböző rendszerű és textúrájú templom régészeti és építéstörténeti tisztázása. a. Első templom (2. sz. kép) A kolostor eddig ismert 1347-es alapításával egyidős gótikus, sárga homokköves épületanyagú, poligonális szentélyű egyhajós csamoktemploma feltárása közben egy teljesen más anyagú és szerkezetű - a gótikus templomnál korábbi templom alapfalai kerültek elő. E templom a poligonális szentélyűnél kisebb és egyenes záródású. Belső hossza a szentéllyel együtt 14 méter, ebből a hajó 9, - míg a szentély 5 méter hosszúságú. Belső szélességi méretek: a hajó 7, - a szentély 4,5 méter. Iránya teljesen megegyezik a későbbi temploméval - így megközelítőleg nyugat-keleti irányú. A két templom északi fala teljesen egybeesik, összeolvad. A későbbi templom nyugat és dél felé bővül. Ä korábbi templom építési anyaga egységes szürke, amorf patakkavics, míg a későbbié egységesen sárga homokkő, néhol szürkés riolittufával keverve. Az egyenes szentélyzáródású templomhoz is tartozik észak felől egy szögletes sekrestye, melynek anyaga megegyező azzal. Az első templom korára vonatkozóan közvetlen okleveles, vagy egyéb írásos adatunk nincs. 171
