Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - II. Kései középkor
1 így korára a rendi építéstörténeti adatok ismeretében, a helyi alapítás elemzésével alkotott hipotézisünkkel az összegző értékelésben adunk magyarázatot. b. Második templom és kolostor (2. sz. kép) Az első templomnál már említett második templom, melynek szentélye sokszögzáródású, déli oldalon támpilléres rendszerű, gótikus stílusban épült. Ezen szerkezet mindenképpen azonos a Dörögdi Miklós püspök - féle, 1347-re keltezett alapítással. A gótikus templom méretei: a szentély és hajó együttes belső hossza 25 méter. A szentély ebből a diadalív szögletéig 11 méter, melynek szélessége 7 méter, míg a hajóé 9,5 méter. A hosszú szentélyházban egy nyolcszög három oldalával végződő oltáralapot tártunk fel. Közvetlenül az oltárépítmény előtt a szentély teljes szélességében végigfutó küszöb van. Ez zárta le a szentélyházat. A küszöbtől a szentély padozata a diadalívig egy szinttel lejjebb (25 cm) folytatódik.13 Míg a szentélyt (21x21 cm-es) vörös téglapadlóval, addig a hajót (50x50x15 cm) szögletes tufakőlapokkal burkolták. Mindkét padozat maradványát az ásatás során megtaláltuk. Az oltáralappal egy vonalban, a szentély északi falában egy ajtónyílás vezetett a sekrestyébe. A sekrestyén keresztül juthatunk a további helyiségekbe. (A sekrestye szentélyfelőli bejárata mindkét oldalát vörösesbarna festett keretsáv díszítette, melynek maradványa még látható volt.) A szentély délkeleti szögletében, a diadalív mellett egy sárga homokkőből készült sírkőfedlapot találtunk. A sírkő téglány alakú, a hatszög három oldalával zárul. Másodlagosan feküdt a vörös téglapadlón. Felülete díszítetlen. Szélén 9 cm-es sávban, minuszkulás körirat látható unciális betűtípussal, melyben az alábbi szöveg olvasható: t ANO DOMINI M CCC LIL SECVDE AGNETIS OBI -IT FR/?/ JOHAN. /N/ ..../T/?....../AGR../?/....-14 Az 1352-ben eltemetett János személyét egyelőre nem tudtuk azonosítani. Feltételezzük, hogy talán a kolostor egyik első priorjának sírját fedhette a kő. (3. kép) c. A klauzúra további helyiségei: A sekrestye mellett, ahhoz hozzáépítve - közlekedő bejárattal csatlakozik a káptalanterem - melynek a kerengőudvar felé is volt ajtaja. A káptalanterem keleti végéhez később egy kis kápolnát építettek. A kápolna homokkőből épített diadalívének néhány tagozata is megmaradt. A burkolat itt is vörös téglapadló. A kápolna keleti felében egy épített kisméretű szögletes oltármaradványra akadtunk. A kápolnát fedő egyszerű keresztboltozat tagozatait a padozatra omolva megtaláltuk. A kápolna liturgikus hagyományaira a pálosoknál számos példát találunk.15 A "devotio moderna" szellemének derivátuma lehetett e kisméretű kápolna, amely feltehetően Remete Szent Pál, Remete Szent Antal, Szent Egyed stb. nevére lehetett szentelve, s talán ott annak ereklyéit őrizték. A káptalanterem mellett találjuk a refektóriumot. Ezt vagy az emeletről, vagy a konyha felőli bejáraton lehetett megközelíteni. Ennek a 7x8 méteres helyiségnek padozata ferdén (parkett-min- tásan) rakott téglapadló.16 A keleti falban egy kisméretű ülőpadkát, egy kisméretű falifülkét, az északkeleti szögletben pedig egy beomlott szemeskályha maradványát találtuk.17 A kályha feltárása során egy korábbi melegedő-fedlapos fűtőrendszer maradványát is megtaláltuk. A fűtést a refektó- rium melletti ún. calefactoriumos folyosóról működtették, melynek szerkezeti rendszerét feltártuk. Ez nagyban hasonlított a margitszigeti kolostor fűtőkamrájához.18 A refektórium északnyugati szögletében egy kézmosómedence is előkerült. Hasonló került elő a pilisi apátság feltárásakor, valamint az említett margitszigeti domonkos kolostornál is.18 A fűtőfolyosó után találtuk meg a kolostor konyháját, a mellette lévő szemétgödörből igen sok XIV-XV. századi cseréptöredék és állatcsontanyag jött elő. A kerengőudvart (10x8 m) árkádos folyosó vette körül. Az udvar délnyugati sarkában két periódusú vizes-csatornát tártunk fel, amely feltehetően a csorgókút vizét biztosíthatta. A kerengő északi oldalához tartozó nagyobb épület munkahelyiség lehetett. Ez és a klauzúrán kívüli többi helyiségek már a külső udvarról nyíltak. Ide kell sorolnunk a nyugati területen feltárt pincét és borházat. Meg kell említenünk a kolostoregyüttes északnyugati részéhez csatlakozó tavat (víztározót), melynek maradványa még ma is jól kivehető. 172
