Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
magam élőmben, melyet meg tenni sok tanult tudós, bölcs Férfiak is éles elműségekkel sem vettenek munkában". A klarisszáknak írt imakönyvek közül valódi gyöngyszemet jelent Keczer István Sándor: Szent Anna asszonyhoz... való ájtatossága.8 Nagyszombatban jelent meg 1738-ban. Az imakönyvet Forgách Pál címere díszíti és egy rézmetszet, amelyen Szent Anna az olvasó Szűz Máriával látható. A szerző a művet Forgách Angela nagyszombati klarisszának ajánlotta. A spanyol klarissza apáca Agreda Mária (1602-1665) halála után 1670-ben megjelent imakönyvét német nyelvből fordították magyarra. Ez az imakönyv 1748-ban Pozsonyban jelent meg "Mindennapos ájtatos gyakorlás" címen.9 Az imakönyvek sorát az 1757-ben Pozsonyban megjelent ájtatossági imakönyvvel zárjuk, melynek szerzője anonim. A mű, mely a "Kilenc napi ájtatosság Szeráfimi szűz Szent Klárának" címet viseli, végtelen szeretetet és bizakodást áraszt, benne könyörgést mondanak "árva hazánkért", Pozsony városáért, a török elleni oltalmazásért. Mindezt teszik a nagyharsányi csata emlékére, mert 1687-ben Szent Klára napján, augusztus 12-én győzelmet arattak a török felett. Az imák után Szent Klára csodatételeit olvashatjuk. Az összeállító jártasságát és igényességét igazolja, hogy forrásokat idéz. Lelkigyakorlatos elmélkedés Viczay Anna (1692-1768) nagyszombati klarissza munkája, amelyet 1720-ban adott ki Nagyszombatban - nagynénje -, Viczay Terézia költségén. A szerzőt Nagy Iván Héderváry Katalin és Viczay IV. János leányának tartja, de a nagyszombati klarissza jegyzőkönyv ennek ellentmond. Eszerint Viczay Anna Perényi Erzsébet és II. Viczay Ádám leánya, aki 1700-ban lépett a rendbe, 8 évesen. Munkája: "Az elmélkedéseknek és lelki foglalatosságoknak könyve... Isteniül elválasztott szüzeknek könnyebbségére" címen jelent meg.11 Ez a könyv gyakorlati tanácsokat is ad az elmélkedések végzéséhez. Az elmélkedések vezérfonalául Kempis Tamás: Krisztus követése c. könyvének megfelelő passzusait ajánlja. A szerzetes közösségek számára a XVIII. században is változatlanul legfontosabb mű a rendalapító életrajza volt. A magyar nyelven kiadott rendalapító életrajzok közül először Assisi Szent Ferenc életrajzának fordítása 1722-ben a pozsonyi Royer nyomdában jelent meg.12 A mű fordítója mint gondolnánk, ferences barát lehetett volna - ám fordítója "egy ájtatos Clarissa szűz". Szent Bonaventura: Assisi Szent Ferenc életrajza, a klarisszák költségén ilyen címen adatott ki: "Meg- dicsőíttett poenitentia tartásnak eleven példája. Seraphicus Sz. Ferencz Atyánknak szentséges élete..." A kötet, bár erre sem a címlap, sem a bevezetés nem utal, tartalmazza Szent Klára történetét is: "Szűz Szent Clára anyánk szentséges élete, melly a mi Szent Szerzetünknek Crónikájábul vetetudot, és szorgalmatossággal öszve irattatot." A pozsonyi zárda krónikájának hollétéről nincs tudomásom. A feloszlatott klarissza rend pozsonyi könyvtárával az Egyetemi Könyvtárba bekerült, és ott ma is megtalálható "Szentek élete" című kéziratos kolligátum tartalmazza Szent Klára életét. Ennek szövege - az egy-két szavas eltérést figyelmen kívül hagyva - lényegében azonos a nyomtatásban megjelent, fentebb tárgyalt életrajzzal.13 Napjainkig megoldatlan talány a szerző személye. Az ismeretlenségben maradt klarissza személyét Szinnyei József Frangepán (Ozolyi) Flóra, Ferenc Kristóf leányaként jelöli meg. Nagy Iván viszont gyermektelennek mondja Frangepán Ferenc Kristófot, aki részt vett a Wesselényi összeesküvésben, és ezért 1671-ben kivégezték. Szinnyei Ozolyi Flórián ferences szerzetes életrajzánál is említi a Szent Ferenc történetet és - többek között -, hivatkozik Farkas Seraphin művére.14 A vitás szerzőséget csak a további levéltári kutatás dönheti el. Újfalussy Judit (1676-1738) nagyszombati klarissza, később főnöknő 1712-ben adta ki Pozsonyban a "Makula nélkül való tükör" című, Jézus életéről szóló művet. Martin von Cochem (1634-1712) kapucinus munkáját az 1698. évi prágai cseh kiadásból fordította. A könyv később több kiadásban is megjelent. Az 1712. évi kiadás egyik példányát a bejegyzés szerint Pordányi András ferences kapta újévi ajándékba.15 A klarisszák templomaiban gyakorta voltak ünnepnapok, melyeket meghívott szónokok szentbeszédeikkel még emelkedettebbé tettek. Az eddig összegyűjtött mintegy tíz szentbeszéd közül megemlítem Pordányi András (1670/?/— 1730) prédikációját, amelyet 1719-ben a budai új klarissza zárda szentelésekor mondott. A magyar könyvészet ezt a beszédet eddig anonim műként tartotta számon. Kutatásaim során meghatároztam 438
