Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
Rev. LENHARDT VILMOS AZ EGYHÁZ ÉS A DEMOKRÁCIA Az "Egyház és Társadalom" témakörben napjainkban több publikáció foglalkozik az "Egyház és Demokrácia" kérdésével is. Például a Teológia folyóirat 1991. évi 1. száma is ezt a témát vizsgálja: "Demokratizmus az Egyházban?" Történetileg azonban már XII. Pius pápa csaknem 50 éve, 1944 Karácsonyi híres rádióüzenetében szólt az Egyház és demokrácia viszonyáról. Ekkor állapította meg: "Ha a mai ünnepen a demokrácia kérdésére tereljük a figyelmet, azért tesszük, hogy megfontoljuk, milyen elvek alapján beszélhetünk igazi és józan, és napjaink követelményeinek megfelelő demokráciáról és világosan megmutassuk, hogy az Egyháznak nemcsak a maga belső életére és szervezetére van gondja, hanem mindarra, ami összefügg a népeknek ezzel az alapvető igényével... Amikor tehát több és jobb demokráciát sürgetünk, követelésünk nem jelenthet egyebet, mint azt, hogy a polgárt mindinkább olyan helyzetbe juttassuk, melyben a maga személyes véleményét megalkothatja, kinyilváníthatja és a közjó érdekében megfelelően érvényesítheti." (XII. Pius: A demokráciáról 11.) A pápa ekkor már megfogalmazta a politikai demokrácia területeit: 1. a véleményalkotás, 2. a vélemény-nyilvánítás szabadságát és 3. a közjó érdekében és határai között a vélemény-érvényesítés lehetőségét és szabadságát. Erre a vélemény-érvényesítés fontosságára figyelmeztet most kiadott új pápai enciklikájában II. János Pál pápa, mikor a Centesimus Annus-ban így ír " Az Egyház úgy értékeli a demokráciát, ha a politikai döntésekben biztosítja a polgárok részvételét., tehát nem tartja helyesnek, ha kis csoportok önző érdekeik alapján, vagy ideológiai okokból magukhoz ragadják az állami hatalmat. Igazi demokrácia csak jogállamban és az emberről alkotott helyes felfogás alapján lehetséges... Napjainkban sokan úgy vélik, hogy a politikai demokráciának az agnoszticizmus és szkeptikus relativizmus jelenti filozófiai alapját... Ezzel kapcsolatban azonban meg kell állapítanunk, hogy ha nincs olyan végső igazságrendszer, mely a politikai cselekvést irányítja, akkor a meggyőződés igen gyakran önző hatalmi célok szolgálatába kerül és visszaélnek vele. A demokrácia igazi értékrend nélkül - a történelem tanulsága szerint - legtöbbször nyílt vagy burkolt totális rendszerré válik A szabadság is igazi értékét az igazság elfogadásában éri el. Az igazság nélküli világban a szabadság elveszti igazi alapját, és az ember az erőszaknak, szenvedélyeknek és adottságoknak rabja lesz." (Centesimus Annus 46) 1. Az "Egyház és demokrácia" kérdésében tehát az egyház álláspontja szerint alapvető fontosságú az erkölcsi értékrend elfogadása. E nélkül a demokrácia kormány nélküli hajó, melyet a mindenkori politikai elvtelen taktikázás hullámai sodornak jobbra-balra. Ez érthető is, hiszen valamennyi emberi cselekvés (különösen a politikai tettek) célra irányuló cselekvés, ahol a cél valamilyen értékrendet hordoz. Ha a cél, az érték erkölcsileg rossz, a politikai tett is rosszá válik. Az egyház, a kinyilatkoztatás alapján azt vallja, hogy a gyakorlatban nincsenek erkölcsileg semleges cselekedetek, mert ezek az életben mindig jó vagy rossz célra irányulnak, és ezért erkölcsileg meghatározottak. Ilyen értelemben különböztetett Ausztria 1955-ben (az Osztrák Államszerződés aláírásakor) politikai semlegesség, de erkölcsi elkötelezettség között. Ausztria azóta is politikailag semleges maradt a tömbök közötti hatalmi versengésben, viszont kijelentette, hogy világnézetileg nem semleges, és vállalja az Európát kialakító erkölcsi értékrend védelmét és támogatását. Úgy vélem az új magyar demokratikus rend kialakításában is meg kell határozni azt a erkölcsi értékrendet, mely alapját és mértékét képezi a politikai cselekvéseknek, és melyek megóvnak a szétforgácsoló csoportérdekek szolgaságától. Az egyház véleménye szerint tehát az igazi demokrácia erkölcsi értékrend, cél nélkül nem lehetséges. 2. A közölt nyilatkozatokból az is kitűnik, hogy a politikai demokrácia területe a véleményalkotás, véleménynyilvánítás és vélemény-érvényesítés lehetősége és szabadsága a "közjó határai között." Úgy vélem elvileg mindenki egyetért azzal az elvvel, hogy a véleménynyilvánítás, érvé543
