Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IX. Egyház és társadalom
emlegetik, mint Ausztria legrégibb protestáns egyházát. Erre az időre esik a horvátok betelepítése is az elpusztult falvakba. Abarokk korban épül a templomok legnagyobb része, mintegy félszázban találjuk meg a magyar szenteket: Szent István és László, illetve Imre képét vagy szobrát. Ez a kor volt a nagy zarándoklatok valamint a burgenlandi búcsújáróhelyek kialakulásának kora is, melyekhez az utóbbi években újabbak is járultak. Burgenland mint földrajzi fogalom (tartomány), önálló egység csak a mi századunkban merült fel. Szórványos emlegetés után az I. világháború idején. Ekkor jelenik meg Sopronban a "Vierbur- genland" címet viselő lap. A "szláv korridor" gondolata is közrejátszott, de főleg a Wilsoni-elvek, melyet itt a fegyvertárssal szemben is alkalmaztak. Kézenfekvő, hogy Dél-Tirol elcsatolásának részbeni "jóvátételének" is tekinthető. Az idén több tudományos tanácskozás és emlékülés remélhetőleg objektiven foglalkozik e "jubileummal". Előadásunk témáját, illetve címét már az a tény is alátámasztja, hogy ezen a falusi tájon évszázadok óta az anyanyelven történő igehirdetés, éneklés és tanítás volt az alapja illetve hordozója nemcsak a vallásos, hanem a kulturális életnek is. Ez a vidék, az egykori Nyugat-Magyaror- szág a papi és szerzetesei hivatások különösen gazdag talaja volt. Nem véletlen, hogy itt ma is akadnak olyan helységek, ahonnan nagyszámban kerültek ki papok és szerzetesek. A liberálisabb magyar törvények és közszellem miatt a német nyelvterületről érkező hitújításnak is jelentős területe lett (Wimmer alapításai). Az osztrák tartományok között ma is itt a legmagasabb a protestánsok arányszáma. Szent István óta egészen 1777-ig a győri püspökséghez tartozott az egész terület. A Vas megyei rész ettől kezdve a szombathelyi egyházmegyéhez. Az elcsatolás természetesen fájdalmasan érintette ezeket a püspökségeket, és akkori püspökeit, Fetser Antal győri és gróf Mikes János szombathelyi püspököt. Ellentétben a Mura-vidékkel, mely elcsatolása után négy évig még Szombathelyhez tartozott, a burgenlandi területet azonnal a bécsi érsek, Piffl kardinális fennhatósága alá helyezte a Szentszék, ő még helyettesévé sem nevezett ki burgenlandit, hanem Franz Hlawati bécsi kanonokot. A papság jelentős része, márcsak képzettsége folytán is (Győrött illetve Szombathelyen végezte legtöbbjük a teológiát) magyar kultúrájúak és érzelműek voltak: madjarónék-nak is nevezték őket, a tanítók, jegyzők jó részével együtt. (A "jobb körök", "előkelőbb társaságok" nyelve jórészt magyar volt még a két világháború között, illetve a nácik bevonulásáig: 1938-ig.) "A jelenlegi körülmények elviselhetetlenek olyan pap számára, aki ad valamit a becsületre" nyilatkozta 1922. október 11-én Horváth Pál plébános, aki meg akarta tartani magyar állampolgárságát, és el kellett hagynia Burgenlandot. A távozóktól az apostoli adminisztrátor azt követelte, hogy gondoskodjanak utódról. A hivatalokban és az iskolákban a horvát helységek (az 5 magyar község és néhány major kivételével) azonnal csak a német nyelvet használták, bár különben még 1937-ig megtartották a magyar iskolai törvényeket. Az egyházmegyei szervezet teljes hiánya mellett ez a kettő (1. paphiány és 2. az iskolakérdés) jelentette a legnagyobb problémát. Az anyakönyveket is természetesen németül kellett vezetni (ami érthető), de pl. a régebbi latin vagy magyar bejegyzésekről is csak német nyelven kell ma is a másolatokat kiállítani. Amíg a papok tudtak magyarul, ez nem jelentett nehézséget, de később - amikor a Fiatalabbak már nem tudtak - okozott bonyadalmat. Port kavart fel az is, hogy átvették a bécsi érsekség naptárát (pl. Szent István királlyal kapcsolatban vagy, hogy a három kassai vértanú közül, csak a horvát származásúról emlékezünk meg ma is, a német és magyar származásúról nem - ez persze a horvátok befolyását jelzi). 1932-ben meghalt Piffl bíboros, utódja: Innitzer érsek, Köller József személyében burgenlandit nevezett ki provikáriusnak, és az adminisztratúra irodáját is áthelyezte Bécsből Kismartonba. 1933-ban nyílt meg Bécsben a Habs- burggasse 7. alatt a burgenlandi szeminárium (a teológusok az egyetemre járnak). Az 1934-es konkordátumnak néhány pontja Burgenlandra vonatkozik. Pl. polgári házasságkötés, iskolaügy, de főleg, hogy kimondja, hogy az apostoli adminisztratúrát "nullius prelatura" rangjára emelik, - ez ugyan soha sem valósult meg. Innitzer 1949-ben fölmentését kérte apostoli adiminisztrátorsága alól. Róma Josef Schoiswohl Bécs maueri esperesplébánost nevezte ki új adminisztrátornak, akit 1951-ben c. püspökké is szenteltek. Schoiswohl 1954-ben gráci megyéspüspök lett, őt László István követte, akit 1956-ban 540
