Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
iskolák igazgatója. A korszak németesítő törekvései közben hazafias szellemben irányította a főváros iskoláit. 1857-ben Kürthre ment plébánosnak, majd 1866-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. 1869-től az esztergomi főkáptalan nagyprépostja és érseki általános helynök. Esztergom díszpolgáraként húnyt el 1893. november 21-én. Munkássága során két területen szerzett magának elismerést: a pedagógiai és a népies irodalom művelésével kezdeményező, alkotó szellemben dolgozott. Nevéhez fűződik a testi nevelés terjesztése a leendő tanítók körében, valamint a pesti elemi iskolákban. Népneveléstan című munkája országosan elismert, iránymutató könyv volt. Műveiben a gyakorlati élet követelményeire fektette a hangsúlyt. írói működését főleg a felnőttek számára ("István bácsi" név alatt) írt füzeteivel, könyveivel, naptáraival alapozta meg. Az 1842-ben megnyílt esztergomi Mesterképző Intézet tanulmányi táljegyzékében szerepelt a Májer István által kidolgozott testi nevelés is. Tananyaga előírta a testi erők tökéletesítését természetes és mesterséges gyakorlatok által. Fontosnak tartotta a fürdés, a tisztaság, a mozgás és a nyugalom kapcsolatát, az ésszerű táplálkozás jelentőségét a testi épség és egészség fenntartásában. A tanulmányok táljegyzékében a tantárgy az 1845-46-os tanévben a "Testi neveléstan, egészségtudomány és rendkívüli balesetek rögtön gyógyítása" címmel szerepelt. Májer István országosan elismert szakember volt, tantárgyait könyvei alapján adta elő. Népneveléstana, Egészségtana a többi tanítóképzőben is forgatott tankönyv volt. "A Magyar képezdék reformja" című könyvében Magyarországon elsőként javasolta a tanító- képezdék tantervei számára a gimnasztika és vívás rendszeresítését: "Ez tudtomra eddigien egy képezdénkben sem tanczik, az egy kisdedóvókat képző pesti intézetet kivéve; de szükség, hogy azzá legyen. Kimondjuk indokainkat: szellemileg a képezde növendék megerőltetik, kell tehát testi gyakorlatokkal azt ellensúlyozni, s ezzel szellemi erőit mint egy fölélleszteni; sőt ez kedves és nemesb mulatságul szolgálván, az ifjúság ez által sok kicsapongásoktól megóvható, ez szerint a fegyelem gymnaszticában hathatós segédszert bírand; de tüdejök, inaik erősödvén, hivatalukra jól megkemény ítetnek... "7 Az 1856-os naptárában a hivatalnokoknak a figyelmét hívta fel egészségük megóvására a Vérfrissítő mozgalmak című cikkében. Javasolja azt, hogy "... napközben oly testi mozgásokat tegyenek a’ milyeneket különféle testi dolognál szoktunk tenni, miszerint az inak kifeszüljenek, a tagok és belsőrészek mind megmozgattassanak. E szobai testi gyakorlatok ilyenek lehetnek előre lévén bocsájtva, hogy minden gyakorlatot a gyengébb testalkatnak 8-szor az erősebbnek 12-szer tehetik; nem is kell egy húzómban az itt felsorolt mozgalmakat végig gyakorolni, hanem fölváltva, úgy hogy lehetségig egy-két naponkint valamennyi előforduljon."8 A "Bölcsi iskolamesternek követésre méltó népnevelési módja" című cikkében minden magára adó tanítómester számára példaképül állította a falusi iskolamester bevált szokásait, melyeket a gyermekek igen nagy kedvvel végeztek: "...mikor a fiatalság másfélóráig elfoglaltatott kevéssé elfáradt, s így figyelmetlenné lön. Bölcsi ekkor jó félóráig télen szobában, nyáron pedig az udvaron testi gyakorlatot tartott, mi által ülésben elzsibbadt tagjaik fölelevenedtek, leikök felvidult, s így elméjök is fogékonyabbá serdült s azon felül szép magatartáshoz, tagjaik szabad és ügyés használatához szoktak."9 A tudósításokból kiderült, hogy a példaként bemutatott falusi iskolamester tevékenységében a szabadgyakorlatokon kívül rendszeresen alkalmazta a különböző versenyeket a futásban, a mászásban, a kötélhúzásban és a falábakon való járásban. A tapasztalt iskolamester mindezt annak tudatában tette, hogy a versenyszerű mozgásos feladatok megoldásával nemcsak a neveléstan által előírt feladatokat látja el a testi nevelés területén, hanem azon túl közösségi érzésre, erkölcsi erőre, lelki nagyságra is neveli a gyermekeket. A testgyakorlatok széles körben való alkalmazását sürgeti Májer a kiegyezés előtt, mondván: "... lehet falusi iskolákban testi gyakorlatokat űzni, a nélkül hogy költséges gimnasztikái előkészületek szükségeltessenek... a gymnastika egy fillérbe sem került, e szerint minden falusi iskolában könnyen utánozható."10 Számos módszer alkalmazását javasolta a nevelés területén a testgyakorlatokkal kapcsolatban: "... nyáron többször biztos helyre kivitte tanítványait fürdeni, hol úszni is megtanultak; s legalább kéthétben egyszer kivitte laptázni... Bezzeg nem volt az ő iskolájában bot és korbácsra szükség, 448
