Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan

hagyományaival, hanem tovább építette azt. Amiképpen értelmetlen a reformáció iskolaellenessé- gére (Schulfeundigkeit) vonatkozó nézetek fenntartása, éppen úgy megalapozatlan az a szemlélet is amely a reformációt tekinti a XVI. századi iskolázás egyedüli megújítójának. A reformáció, és a nyomában kibontakozó ellenreformáció vitathatatlan érdeme viszont, hogy korábbi hagyományokra támaszkodva sikerrel teremtette meg azt a - középfokú oktatás mellett a főiskolai tanulmányokat is magába foglaló - iskolatípust, amely a mi tájainkon évszázadokon keresztül, egészen az újkorig az értelmiségi társadalom utánpótlását biztosította.

A kollégiumok létével függ össze a falusi iskolahálózat kiteijesztése és a falusi iskolákban folyó munka színvonalának növekedése. A hagyományos szemlélet szerint ez már a XVI. század előtt kiépült. Valóban a középkori forrásanyagban szó esik falusi iskolákról, a plébánosok mestertartási kötelezettségéről, a gyermekek tanításáról, azonban igen kevés az oktatás tartalmára vonatkozó szavahihető információ. Van ugyanakkor egy terminológiai kérdés is, amely megnehezíti a falusi iskolázásra vonatkozó kép kialakítását. Gyakran említik forrásaink a "scolasticus"-ok jelenlétét. A hagyományos felfogás őket a tanítókkal azonosította. így épülhetett be a köztudatba az a téves állítás, miszerint Erdélyben már a XTV. században több tucat, köztük sok kis településen is lett volna iskola.17 Az iskolatörténet kutatói nem figyeltek eléggé arra, hogy a "scolasticus" a mi tájainkon a plébánosok kisegítőjeként elsősorban az egyházi szertartásokban kapott szerepet, és csak esetenkét végzett e feladatok keretében oktató munkát is. A falusi írásbeliség XVI. század előtti állapota is arról győz meg, hogy rendszeres, intézményes iskolázás létezhetett. Ennek a létrehozása egyértelműen a reformációnak volt az eredménye, és személyi feltételeit éppen a föntebb bemutatott külföldi egyetemjárást helyettesítő, a hazai közép- és felsőoktatást egybefoglaló kollégiumi iskolatípus teremtette meg.

JEGYZETEK

1. MÉSZÁROS István: A Szalkai-kódex és a XV. század végi sáro6patakai iskola. Budapest. 1972. - Idem: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Budapest, 1981.-Idem: A XVI. századi városi iskoláink és a "studia humanitatis''. Budapest, 1981 (Humanizmus és reformáció 11). - Ute Monika SCHULLER. "Der Coetus am Honterus-Gymnasium zu Kronstadt in Siebenbürgen 1544-1941. München, 1963.

2. JAKÓ Zsigmond-JUHÁSZ István: Nagyenyedi diákok 1662-1848. Bukarest 1979. - A debreceni református kollégium története. Szerk. BARCZA József. Budapest, 1988. - JAKÓ Zsigmond: Négy évszázad a művelődés szolgálatában, in Korunk 1979, 545-555. old. - A pápai kollégium története. Budapest, 1981.

3. A pécsi egyetem történetéből. Jubileumi tanulmányok I. Pécs, 1967. - BÓNIS György: Repertorium und Bibliographie für ungarischen Universitäten, in Ius Romanum Medii Aevi. Pars II, 7 e aa ee. Mediolani, 1966. - Astrik L. GABRIEL: The Medieval Universities of Pécs and Pozsony. Frankfurt am Main, 1969.

4 TÓNK Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest, 1979.

5. SZABÓ Miklós: Erdélyi diákok külföldi egyetemjárása a XVI-XVII. században, in Művelődéstörténeti Tanulmányok, Bukarest 1980. 152-168. old.

6. Franz EULENBURG: Ueber der Frequenz der deutschen Universitäten in früheren Zeit, in Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, III. Folge, 13. Bd. Jena 1897, 481-555. old.

7. BALOGH Jolán: Az erdélyi renaissance. Kolozsvár, 1943. 193-194, 200. JAKÓ Zsigmond: írás, könyv, értelmiség. Bukarest, 1976, 154-159. - KELÉNY1 B. Ottó: Egy magyar humanista glosszái Erasmus Adagiaiahoz. - A Fővárosi könyvtár évkönyve 1940. Budapest, 1940. 43-147.

8. MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest 1971. 211-216 249-253, 285. - HARSÁNYI András: A Domonkosrend Magyarországon. Debrecen 1938. 140-163, 242-281. old. - KARÁCSONYI Jáno6: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Budapest, 1922-24. - Gustav GÜNDISCH: Klosterschulen in Sachsenland: Ein studium generale in Hermannstadt am Vorabend der Reformation, in Siebenbürgische Vierteljahrschrift 58/1935, 132-134.

9. BÉKEFI Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest, 1910. - MEZEY László: Der Literat und seine Literatur. Zur Entstethungsfrage der gemeldeten Laienschicht im mittelalterlichen Ungam., in Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, 1968. X. 29-46. old. - VARGA Árpád: A váradi káptalan hiteleshelyi működése, in Művelődéstörténeti Tanulmányok, Bukarest, 1980. 20-24. old.

10. TÓNK: i. m., 67-82. old.

11. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. IV. Hermannstadt, 385. old.

12. BARABÁS Samu: A széki... Teleki család oklevéltára. II. Budapest 1895. 205. old. - Friderich Wilhelm SERAPHIN: Kronstädter Schulen vor der Reformation, in Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, 12/1890. 761. old. -TONK: i. m., 300. old.

13. Bolognai Egyetem Könyvtára, MS. 1079, föl. 25 r.

14. MÉSZÁROS István i. m. 197Z

15. Ute Monica SCHWÖB: Kulturelle Beziehungen zwischen Nürnberg und den Deutschen im Südosten im 14. bis 16. Jahrhundert. München, 1969. 130-131. old.

16. SZABÓ: i. m. 154. old.

17. BÉKEFI Rémig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Budapest, 1906. - Michael AUNER: Scolaris, scholasticus und rektor scholarum, in Korrespondenzblatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, 36/1913, 45-57. old.

426