Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
AZ EVANGÉLIKUS CANONICA VISITATIOK Nagyt VETŐ BÉLA ev. Általában a canonica visitatio-k történeti forrásértékéről ma már nem szükséges hosszabban beszélni. Egyházközségek, templomok, települések, az ország életét meghatározó események történetét, az események történeti, gazdasági, politikai, erkölcsi hátterét rajzolják meg ezek a Visitation jegyzőkönyvek, de nevezetes egyházi személyiségek, sőt sokszor egyes világi személyek életrajzát vagy bizonyos életrajzi adatait is megtaláljuk ezekben. Helytörténeti kutatásoknál is nagy segítséget nyújt, azt lehet mondani, nélkülözhetetlen ennek az anyagnak a használata. Ebben a vonatkozásban természetesen a római katolikus egyház visitatio-s jegyzőkönyvei mellett tekintetbe kell venni a református és az evangélikus egyház canonica visitatio-s jegyzőkönyveit is. Evangélikus canonica visitatio-k 1613-tól kezdve léteznek. Ezek jó része megtalálható az egyes egyházközségek (gyülekezetek), valamint az egyházmegyék (esperességek) levéltáraiban is, végül pedig az egyházkerületek (püspökségek) levéltáraiban a visitatio-k jegyzőkönyveinek sorozatában. Az egyházközségek levéltári anyagában a különböző háborús események folyamán, a két világháború ideje alatt előfordult esetenként bizonyos károsodás, így elveszhettek visitatio-s jegyzőkönyvek is. Az egyházmegyék és egyházkerületek levéltári anyagát az egyházi struktúra 1952-ben történt változása után az Evangélikus Országos Levéltár az 50-es évek második felében, illetve a 60-as évek folyamán begyűjtötte. így ez a levéltári anyag - a canonica visitatio-s jegyzőkönyvekkel együtt - az Evangélikus Országos Levéltárban megtalálható és kutatható. Ebből következően a továbbiakban csak az Evangélikus Országos Levéltár canonica visitatio-s jegyzőkönyveiről szólok. Az evangélikus canonica visitatio-s jegyzőkönyveket elsősorban az 1952-ig fennállott négy egyházkerület (püspökség) levéltári anyagában kell keresni. Ezek az egyházkerületek a következők: 1. Bányai Egyházkerület. 1610-ig az egyházközségek esperességekbe szerveződtek, majd a zsolnai zsinaton alakult meg az egyházkerület. Fennállott 1669-ig. Akkor az üldözés következtében a gyülekezetek élete és a szuperintendensek működése lehetetlenné vált. A Rákóczi Ferenc-féle mozgalmak nyomán egy kis időre (1704-1709) újra feléledtek a gyülekezetek, de ezután 1734-ig megint nem volt szuperintendense a kerületnek. Ezt követően - bár hosszabb-rövidebb megszakításokkal - működtek a szuperintendensek. A folyamatosság 1757-től állt helyre, majd az 1781. évi türelmi rendelet után gyorsult meg az egyházközségek feléledése. 2. Dunáninneni Kerület. 1610-ig itt is esperességekbe szerveződtek az evangélikus gyülekezetek. A zsolnai zsinat szervezte meg a bittsei kerületet, amelynek 1673-ig, majd 1706-1729 között volt szuperintendense, valamint a bajmóci kerületet, ahol 1610-1636-ig, majd 1655-1673 között volt szuperintendens. Ezt követően a dunáninneni kerület 1735-ben kezd feléledni, s létezik egészen 1952-ig, bár a trianoni határmegvonás miatt ez a kerület jelentősen megcsonkult. 3. Dunántúli Kerület. A legkorábban ismerte meg Luther Márton tanítását a Dunántúl, itt terjedt el először a reformáció, alakultak evangélikus gyülekezetek, indult meg az egyházkerületi szervezkedés. A dunántúli evangélikusok 1577-ben választották meg első püspöküket. Az üldöztetés idején (1673-1742) nem volt a kerületnek püspöke. 4. Tiszai Kerület. Szerveződése az 1614. évi szepesváraljai, majd az 1707-i rózsahegyi zsinatra nyúlik vissza. A kerületnek 1671-1683 között nem volt szuperintendense. A trianoni békekötés után a kerület jó része az országhatáron kívülre esett. Az egyházi szervezet kialakulásának ismertetése után a visitatio-s jegyzőkönyvek tartalmára vonatkozóan adok tájékoztatást. Ezzel kapcsolatban általában az a helyzet, hogy a XVII. és XVIII. századi jegyzőkönyvek rövidebbek, átfogóbbak, csak jelentősebb adat, esemény említésére szorítkoznak. Ilyenek pl. a Tiszai Egyházkerületben végzett 1713. és 1720. évi püspöki egyházlátogatások, vagy a Bányai Egyházkerület 1613. évi visitatio-s jegyzőkönyvei. Azonban ezekben a jegyzőkönyvekben is lehet találni adatokat a gyülekezet történetére, a templom építésére és renoválására, a temetőre, templomi felszerelésre (oltárterítőkre, szent edényekre), iskolára, parochiára, 403
