Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - VII. Egyháztörténeti források, módszertan
a lelkész és a rector személyére, életére, működésére (tanítására) és erkölcsére, az egyházhoz tartozó lelkek és a tanulók számára nézve. Megkérdezték a lelkészt, hogy a gyülekezet tagjai engedelmesek, kegyesek, szorgalmasak, jótevők-e. Vannak leírások a filiákról, földekről, szántókról, rétekről. Számbaveszik az egyházi könyvek (protocollumok), anyakönyvek, pénztárkönyvek vezetését, a levéltár, könyvtár állapotát. Felmérik a lelkész, tanító jövedelmét, az ifjúság tanítását, megvizsgáltatását. Vizsgálatot végeznek bizonyos casus-ok esetében, s ítéletet hirdetnek azokban. Esetlegesen létező szegényházra vonatkozó adatot is lehet találni. Ugyancsak a Tiszai kerületben az 1741/42-es visitatio-k alkalmával már előre megadott szempontok szerint folyt a vizsgálat három területen: a templom, az iskola és a parochia vonatkozásában, tehát egyrészt az istentiszteleti élet, az ifjak katechizatio-ja, azután az iskolai oktatás, vizsgáztatás vonatkozásában, végül a parochián folyó munka kérdésében a gyülekezet tisztségviselőinek megnevezésével, az épületek (templom, parochia, iskola) leírásával. Majd a templomi bevételek, lelkészi, rectori javadalmak számbavétele következik. Ezt követően a lelkész, rector szolgálatának leírása, végül "kegyes intelmek"-kel zárul a jegyzőkönyv. Az 1804. évtől kezdve a Tiszai kerületben tovább bővülnek a kérdőpontok. Külön kérdések vannak az anyaegyházközség és a filiák vonatkozásában. Az egyházközség történetét részleteiben meg kell adni (keletkezés, régebbi, legújabb történet, sajátos változások az utolsó visitatio óta). Lélekszám. Templom (oltár, szószék, keresztelőkét, kórus, orgona, klenódiumok) leírása. Torony, harangtorony, harangok száma, súlya, felirata. Egyház és templom jövedelme, offertórium, költségek, katedratikum. Adminisztráció. Temetők. írásos dokumentumok (jegyzőkönyvek, anyakönyvek, könyvek). Fontos a filiák és az iskolák számbavétele. A következő kérdésekben az egyházkormányzásról tudakozódik a vizsgálatot végző püspök (egyházi, politikai, gazdasági vonatkozásokra nézve). Az egyházközségi felügyelő személye; a gyűlések megtartása, a számadások vezetése és ellenőrzése törvényesen történik-e. Ki a gondnok? Hogyan adminisztrálja a bevételeket? Ki az egyházfi? Milyen a tisztsége? Kap-e fizetést? Hány presbiter van? 12 vagy 24? Szolgálatuk. Van-e bába, éjjeliőr? Ezt követően a kérdéscsoportban a lelkésszel kapcsolatos kérdések következnek. A lelkész személye, kora, élete, szolgálata, másutt és az adott gyülekezetben, fizetése, adminisztrációs kötelességei (gyűlések, katekizáció), istentiszteleti szolgálat vasárnap és hétköznapokon, keresztelés és úrvacsora kiszolgáltatása, betegek közti szolgálat, iskolai tevékenysége, temetések, botrányos életet élők iránti magatartása, házasságkötések végzése, anyakönyvek vezetése, jegyzőkönyvek rendben vannak-e. A lelkész erkölcsi karaktere (jelleme), együttszolgálat módja. Parochiájának állapota. Jövedelme. A következőkben a rector és kántor személyére, munkájára (a tanulók számára, a tanítás idejére, a tantárgyakra), jellemére, jövedelmére, ellátására, lakására, valamint az iskolai felügyelő személyére, a vizsgálatra, vizsgaidőre, majd az alapítványokra s könyvekre vonatkozó kérdések következnek. Külön pont szolgál a panaszok (lelkész, rector, gyülekezet panaszainak) előteijesztésére. Végül a babonák felől érdeklődik (visszaélések, botrányok, megszüntetendő szenvedélyek stb.). Végtére a rendszeresen ismétlődő ünnepek megtartását kéri számon. Ilyen és hasonló kérdőpontok alapján tartották a vizsgálatokat a püspökök a többi kerületben is. A vistatio-s kérdéseket általában előre megkapták a vizsgálandó gyülekezetek, és ezek alapján készültek fel a megfelelő válaszok megadására, illetve írták be előre a feleleteket a megkapott (a későbbi időben már nyomtatott) ívekre. A visitatio napján a püspök prédikálni is szokott a gyülekezet rendes istentiszteletén, és közgyűlésen vagy a presbitérium ülésén elmondta tapasztalatait, és az esetleges hiányosságok pótlására, szabálytalanságok megszüntetésére szólította fel az egyházközség vezető testületét. Ezek a püspöki dorgáló, intő, buzdító szavak is bekerültek a jegyzőkönyvbe, s a következő visitatio alkalmával a püspök számonkérte rendelkezései megtartását, illetve megvalósítását. A visitatio-t nem minden esetben tartották püspökök. Annak jogát és kötelességét átruházták alkalmanként az egyházmegyék esperesére. Ezek a visitatio-k is előre megadott szempontok és kérdések alapján zajlottak le. Ezekről is jegyzőkönyv készült, amelyet ugyancsak elhelyeztek mind a három egyházkormányzati szint irattárában. Ennek megfelelően ezek is megtalálhatók levéltárunkban. Szólnunk kell még a canonica visitatio-s jegyzőkönyvek keletkezésének és ma levéltárunkban feltalálható példányainak időhatárairól is. A kezdő időhatárra nézve általánosságban tájékoztatást 404
