Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - IV. Egyházi életünk, történelem
P. SZÁNTÓ KONRÁD OFM A FERENCESEK MŰKÖDÉSE BARANYÁBAN A TÖRÖK HÓDOLTSÁG MÁSODIK IDŐSZAKÁBAN LETELEPEDÉS ÉS TEVÉKENYSÉG 1543 ELŐTT A ferencesek Baranyában először Pécs városában telepedtek le 1250 körül. Rendházuk első főnökét Vincének hívták. Ő 1256-ban részt vett a Siklós közelében fekvő bajesi pálos kolostor felszentelésén.1 A pécsi ferencesek részére kőből való kolostort és templomot a Korogyi vagy Koroghi-család építtetett 1301-ben.2 Ezt a mohácsi csata után a törökök a várossal együtt felgyújtották. A pusztító török hadak országunkból való kitakarodása után Pécsre a ferencesek 1531-ben tértek vissza. 1533-ban a rendi vezetőség Pécsre helyezte II. Lajos király volt gyóntatóját, Segesdi Antalt, aki súlyosan megsebesült a mohácsi csatában.3 Míg Szulejmán szultánnak Bécs elfoglalására 1532-ben indított támadása Pécs városát nem veszélyeztette, a Dél-Dunántúlon vonuló török sereg a séllyei (ma Sellyének mondjuk) rendház főnökét nyolc társával együtt lemészárolta. Séllyére a ferenceseket 1480 körül telepítette Váradi Péter kalocsai érsek és Nagylucsei Orbán királyi kincstartó.4 FERENCES ÉLET BARANYÁBAN 1543-1686 KÖZÖTT 1543-44-ben a török hatalom Szigetvár kivételével végleg befészkelte magát a pécsi egyházmegye egész területére. Pécs városát 1543. július 20-án szállták meg Szulejmán hadai harc nélkül, mivel az őrség az ellenség elől gyáván elmenekült. A püspök, a káptalan, a világi papság és a szerzetesség sem várta meg a törököt. A hódítók a ferencesek templomát mecsetté alakították át. A barátok elmenekülése azonban nem volt végleges, mivel egy ideig időnként keresték fel híveiket, majd az 1600-as évek közepe táján újból megtelepedtek a megszállt városban. A missziós atyákon kívül a Szentszéktől küldött missziós ferences püspökök látogatták meg rendszeresen a város és a megye katolikusait. Mivel az ő működésükről tudunk a legtöbbet, először ezt vegyük szemügyre. 1. A ferences missziós püspökök tevékenysége Pécset és Baranyát legelőször a ferences de Stefano Bonifác, más néven Drakolicza Bonifác, raguzai származású stoni vagy stagnói püspök kereste föl. Ót 1581-ben XIII. Gergely pápa küldte apostoli vizitátorként hazánk déli vidékeire. Bonifác püspök munkásságáról abból a pápához írt és 1581. augusztus 8-án keltezett leveléből értesülünk, melyet a pécsi és két Pécs környéki plébános küldött XIII. Gergelynek. Levelükben köszönetét mondanak a Szentatyának és kérik, hogy többször látogassák meg őket az apostoli vizitátorok, mivel az ő püspökük, ti. a pécsi, a törökök miatt nem jöhet a városba. A Szentszék a kérést meghallgatva, Bonifác halála után, 1582-ben Quintió Ágostont küldte, aki azonban Baranyába nem tudott eljutni. Ugyanez történt az V. Sixtus pápa által küldött Miklós szendrői püspökkel is. Ferences püspök újból 1620-ban fordult meg Pécsett, mégpedig a Belgrád- ban lakó Katies Péter üszkübi püspök személyében.5 Míg 1620-ig a Szentszék különböző, főleg ferences püspököket bízott meg azon egyházmegyék meglátogatásával, melyeket a királyi országrészbe menekült püspökeik nem láthattak el, 1624-ben véglegesen a belgrádi püspök gondjaira bízta az összes hódoltsági terület ellátását. 251
