Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)
Előadások - III. Kereszténység és Kelet-Európa
Nyitott tekercset és keresztes botot tart, rajta a Jézusra utaló evangéliumi mondatszalaggal (Jn 1,29., Mt 3,2.). Kezében gyakran megfestették levágott fejét, de a nyugati megfogalmazású János-tálként. Az ikonosztázionok Krisztus-trónusikonjain - egy trónusikontól eltekintve - Krisztust teljes alakosan ábrázolták. A kivételen, a szegedi trónusikonon Jézust félalakosan, áldást osztó kézzel, nyitott evangéliumoskönywel festették meg, de mögötte szárnyas angyalokat is megjelenítettek. Négy alapképen (Békés, Pomáz, Rácalmás, Szentendre Püspöki székesegyház) Jézus szintén áldást osztó kézzel és nyitott evangéliumoskönywel, de teljes alakosan, felhőkön állva látható. Több táblán (Budakalász, Csobánka, Hercegszántó, Szentendre az Úr színeváltozása-templom) Jézus ugyanezekkel az attribútumokkal jelenik meg, de baljában a nyitott evangéliumoskönyv helyett a világmindenséget szimbolizáló gömböt tartja. A nyitott könyvet és a gömböt tartó típus között sajátos átmenetet képez a bajai trónusikon, amelyen Jézus baljában gömböt tart, mellette kis emelvényen, a néző felé fordítottan fekszik a nyitott tekercs. A gömböt tartó, Világuralkodó Krisztus, Salvator mundi-típus ismert volt a bizánci ikonográfia számára, de elsősorban a korai időkben alkalmazta. A XVIII. századi ortodox ikonográfiában barokk hatásra, barokkos megfogalmazásban teijedt el. Hasonló ikonográfiái változások követhetők nyomon a trónoló, főpapként megjelenő Krisztus- trónusikonokon. Jézus főpapi öltözékben, koronával, trónon ülve, felhőkön, áldást osztó kézzel, baljában nyitott evangéliumoskönywel látható az egri, majsi, ráckevei, székesfehérvári, szentesi táblán. A dunaföldvári és a budapesti görög templom trónusikonjain Jézus körül szeráffejek, teljes alakos angyalok jelennek meg. A mellékszereplők nélkül és a mellékszereplőkkel ábrázolt típus közötti igen érdekes átmenet a szentendrei Pozsarevacska-templom trónusikonja, amelyen a trón mögött áll Isten Anyja és Keresztelő János, kezüket a trónus támlájára helyezik. A típus legteljesebb módosulását példázzák a hódmezővásárhelyi és a siklósi trónusikonok, amelyeken Jézus főpapként, koronával, trónon ülve, áldást osztó kézzel, baljában a gömbbel jelenik meg, mögötte angyalok láthatók. A hódmezővásárhelyi kompozíció négy sarkában még az evangélista szimbólumokat is megfestették. Sokszínű ikonográfiái változások figyelhetők meg az Isten Anyja a gyermeMeZ-trónusikonokon. A barokk stílusú ikonosztázionnak megfelelően - a szegedi kivételével - Isten Anyját teljes alakosan, felhőgyűrűkön állva ábrázolták. A pomázi trónusikon majdnem pontos Eleusza-típus, de Mária áll, és jobbjával nem öleli a gyermeket, hanem liliomot tart. Az ortodox típushoz viszonyítva szintén egy elem változott a békési Álló Hodigitria Isten Anyja-táblán, amelyen Mária jobbjával nem áldást oszt, hanem a gyermeket öleli. Budakalászon és Hercegszántón a Hodigitria-típus másik komponensének módosulása is látható: Jézus baljában nem tekercset, hanem a világmindenséget szimbolizáló gömböt tartja. A bajai tábla a típus további változását példázza: Isten Anyja kezébe liliom került. A grábóci trónusokon is liliom látható Mária jobbjában, de a tekercs és a gömb közötti átmenetképpen Jézus baljába csukott könyvet helyeztek. A típus további fejlődése követhető nyomon a rácalmási táblán, ahol Isten Anyja jobbjában liliomot, Jézus baljában gömböt tart és mindkettőjük fejét korona díszíti, uralkodói méltóságuk szimbólumaként. E szimbólum jelentésének erősödéseként, egyúttal a típus teljes kifejlődéseként a szentendrei Az Úr színeváltozástemplom trónusikonján Mária jobbjába jogart, köréje angyalokat festettek. Hasonló módosulások észlelhetők a Trónoló Isten Anyja a gyermekkel-trónusikonokon is. Mária minden táblán koronával, felhők fölött jelenik meg. Á budapesti tábla trónoló Hodigitria-típus, ahol Jézus kezében tekercset tart. A tekercs változata a hódmezővásárhelyi csukott könyv. Egerben és Siklóson Jézus kezébe gömb került. A majsi trónusikont ugyanezekkel az attribútumokkal festették meg, de Mária kezébe liliomot helyeztek. A liliom-motívumot tekintve átmenet a hódmezővásárhelyi trónusikon, amelyen Mária kezében nincs liliom, de feje fölé két teljes alakos angyal tart két szál liliomot. Székesfehérváron és Szentesen liliom helyett jogar került az uralkodó Isten Anyja kezébe. A típus teljes kifejlődése a ráckevei tábla, ahol Mária jobbjában jogar, Krisztusnál gömb látható és nemcsak Mária, hanem Krisztus fejét is korona díszíti. Érdekes, hogy ebben a kompozícióban Krisztust nem ülve, hanem álló alakosan jelenítették meg (hasonlóan a dunaföldvári táblához). Ebben a legkifejlettebb típusban az uralkodói szimbólumok erősödése érzékelhető, ami maga után vonja a spiritualitás jegyeinek háttérbe szorulását. 224
