Bárdos István - Beke Margit (szerk.): Egyházak a változó világban (Esztergom, 1991)

Előadások - III. Kereszténység és Kelet-Európa

Rev. TÓTH JÓZSEF A MAGYAROK ÚTJA A KÁRPÁT-MEDENCÉIG Ide jöttek be Árpád magyaljai. Honnan jöttek? Az első eddigi adatok szerinti őshaza Tobol-Ir- tis-Izim vidékén volt. Lipták Pál vizsgálatai szerint a honfoglaló magyarok részben az uráli rasszhoz tartoztak (vogul), a vezetőrétegnél a turanid rassz jelei találhatók (onogur, kirgiz, török), tehát már előbb keveredtek. De ezenkívül kapcsolatba kerültek a szkítákkal, szarmatákkal és az alánokkal is (irániak), és így megerősödött az europid jelleg. Nyugat-Dunántúlon belső-ázsiai mongoloid jelek is kerültek elő.1 Mindezek a népek megtalálhatók az Aral-tó környékén, részben a horezmi birodalom területén.2 Itt az alsó-Volga és az Aral-tó környékén alakult ki Kr. e. XII—II. század között a honfoglaló magyarság embertani típusa. A kialakulásba belejátszott a koponyaalkat szerint indo-iráni és europid hatás is.3 Az ősi alapnyelvben a szibériai ősfenyves valamennyi fa fajtájának neve megtalálható, a lombos fajták közül csupán a szil neve van meg. Tehát a nyugati határ a lombos erdő és a fenyves találkozása, vagyis az Urál hegység.4 Itt maradtak azok, akik nem csatlakoztak a Kr. u. V. század közepe táján lévő kivándorláshoz. Előbukkan a magyar név a IX. században az Aral-tó észak-keleti mentén. Az üzbég népnél mindmáig megmaradt a madzsar törzs.5 A magyar nép Ázsiában Mao-tun, majd Csi-csi hun birodalmának volt alattvalója és, Európában pedig Attila fia, Ellák kormányozta. Itt ugyanis egyik csoportjuk a Káma mellett telepedett le, a másik pedig Pontus vidékére. Itt alakultak ki fémművességük stíluselemei. Sok néppel kerültek kereskedelmi kapcsolatba, így az arabokkal és a normannokkal. Az előbbiektől a keleti motívumo­kat vették át, mint a palmettát, ez utóbbiaktól a kétélű, egyenes, pallosszerű kardot.6 Váltakozva tartozott a magyarság Imik hun-bolgár birodalmához, rövid ideig az avarhoz, majd türkhöz, Kurt onogur-bolgár országához, majd a kazárokhoz. Kapcsolatban voltak az alánokkal is a Don mellett. Itt már kazár mintára kettős fejedelemség volt a magyaroknak, a kende és a gyula.7 Itt találkoztak a horezmi menekültekkel a 715 utáni években. Voltak köztük tudósok, fémművesek, a katonai réteg az araboknak meghódolni nem akaró rész, oguz, besenyő, uz, alán, jász, hun, szabir töredékek, mert hiszen az egykori horezmi birodalom nem volt népileg egységes. Világnézeti szempontból akadt köztük tűzimádó, zsidó, szamaritánus, mazdakita, izmaelita, sőt keresztény is, hiszen volt Horezmben keresztény püspökség a VII. században, a kaliz püspökség.8 A kazáriai polgárháború után ezekből három törzs verődött össze, és kavar néven a vándorútra kelő magyarokhoz csatla­kozott. Együtt voltak az Etelközben, és együtt indultak az új hazába a Kárpátmedencébe. A kazár birodalom keleti részén a 890-es években nagy szárazság lépett fel. Ezért új hazát kerestek a besenyők, és nyomták a magyarokat Nyugat felé.9 így érkeztek el a Kárpát-medencébe Árpád magyaljai 896-ban, ahol már találtak keresztényeket és pedig maradék rómaiakat, germánokat, szlávokat. A magyarok nem a Kárpát-medencében találkoztak először a kereszténységgel. Első tényleges emlékünk a találkozásról 527-ből való. Malalas és Theophanés krónikája alapján számolunk be erről.10 Az említett évben_ a krími Bosporos környékén lakó hunok királya, Gordas (Ogurda) szövetkezett a császárral. Ő Attila fia, Imik nemzetségéből származott. Elment a fővárosba, Kons- tantinápolyba, megkeresztelkedett. Maga a császár volt a keresztatyja, aki keresztgyermekét gaz­dagon megajándékozta, és rábízta a római birtokok és Bosporos városának őrizetét. Ugyanakkor a császár helyőrséget és egy tribunust küldött oda a kereskedelemből származó adó behajtására. Ogurda hazatérése után elmesélte testvérének a történteket és eltávozott. Otthon összetörette a törzsi arany és ezüst bálványokat, és Bosporosban becserélte bizánci pénzre. A pogány papok összeesküdtek a testvérrel, Mugerissel (Magyeri), Ogurdát megölték, és a testvért tették meg fejedelmükké. Ezután lemészárolták a város római őrségét. A bosszúállásra elindult bizánci haderő elől elmenekültek, és így a város ezután is bizánci kézben maradt. A térítés nem folytatódott tovább, nem volt megalapozva. Ilyen volt az első találkozása a magyaroknak a kereszténységgel. A bizánci politika egymás ellen uszította a különböző nomád törzseket, a kuturgurokat, utrigu- rokat, onogurokat, avarokat. Közben ezek többsége egy időre türk uralom alá került. Az Imik 201

Next

/
Oldalképek
Tartalom